A nemzetközi konferenciát dr. Daubner Katalin tudományos rektor-helyettes nyitotta meg.
– A Magyar Országgyűlés az 2003. évi 93. törvénnyel november 3-át a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. 1823-ban gróf Széchenyi István ugyanis e napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét „magyar tudós társaság alapításának céljára”, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – idézte fel az előzményeket dr. Daubner Katalin.
A rektor-helyettes asszony ezután méltatta Széchenyi István érdemeit a reformkori Magyarország társadalmi és gazdasági életének fejlődésében, majd megfogalmazta a nap témaválasztásával kapcsolatos szándékaikat, és azok illeszkedését az országos trendekhez. A tudomány ünnepe apropóján megemlékezett a 2011. év nevezetes évfordulóiról, kiemelten kezelve, hogy az ENSZ 2011-et a kémia nemzetközi évének nyilvánította – emlékezve arra, hogy Marie Curie 100 évvel ezelőtt kapta meg a kémiai Nobel-díjat, miután 1903-ban már férjével és Becquerel-lel együtt megkapták a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás felfedezéséért – és a mai napig egyetlen nő, egyetlen tudós nem kapta meg mindkét díjat!
A konferencia résztvevőit Kalocsa Város Önkormányzata részéről Simon Zoltán alpolgármester köszöntötte, aki átadta a külföldön tartózkodó Török Ferenc polgármester üdvözletét a konferencia résztvevőinek.
– 1825. november 3-a pozsonyi országgyűlésben a magyar nemzet, a tudomány, törvényhozás és a mecenatúra egymásra találása volt a gondolkodás jegyében, amely lehetőséget teremtett a tudós társadalom összefogására, a kutatási feltételek megteremtésére – utalt a városatya Széchenyi István gesztusára -. A magyar tudósok világtalálkozóján 1996-ban született a döntés, hogy legyen ez a nap minden évben a magyar tudomány napja, és ezt a döntést az országgyűlés 2003-ban szentesítette. A tudomány a társadalom egyik legfontosabb területe, az emberiség fejlődésének motorja. A tudomány az egyik leghitelesebb, és talán az egyetlen igazodási pont, a jövőbe vetett bizalom legfőbb biztosítéka. A tudományágak együttműködése, összekapcsolódása eredményeképpen születhetnek meg a lehető legjobb válaszok korunk nehézségeire, azonban csak a tudomány, a társadalom, a politika és a gazdaság valódi összefogása hozhat valós eredményeket.
Az alpolgármester ezután utalt a XXI. század kihívásaira, problémáira, és arra, hogy a megoldások keresésében felértékelődött a tudomány szerepe, és a nemzetek rangsorában is egyre inkább a szellemi nagyságrend veszi át a főszerepet – és hogy ezen a téren mi, magyarok, mindig is előkelő helyet foglalhattunk el tudósaink, művészeink révén.
Simon Zoltán megerősítette, hogy a város vezetése tisztában van az oktatás fontosságával, és kiemelt fontosságot tulajdonít Kalocsa iskolavárosi szerepe megőrzésének. Utalt az önkormányzat ezzel kapcsolatos terveire, és kifejezte elismerését a Tomori Pál Főiskolának, amely megalakulása óta a város szellemi életének egyik központja lett és bízik abban, hogy ez a jövőben is megmarad.
A megnyitó utáni plenáris ülésen előadást tartott dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, Szabó Katalin MTA Dr. egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetemről és Dr. Gaál Béla, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája tanára, aki a Tomori Pál Főiskolán is oktat.
Az ezt követő állófogadás után négy szekcióban folyt a munka, ebből egyikben angol nyelven, itt Kassáról és Temesvárról érkezett vendégek tartottak előadást.
Az egész napos tudományos tanácskozás anyagát a főiskolai egy kötetben megjelentetve teszi hozzáférhetővé az érdeklődők számára.
(Forrás: Kalohírek)