Magyar emberek sehol a világon nem lehetnek másodosztályú, másodrangú állampolgárok, elfogadhatatlan, hogy ami más nemzeteknek természetes, abból a magyar nemzetrészek ki legyenek zárva – fogalmazott Semjén Zsolt a Jogsegély a gyakorlatban mottóval rendezett konferencián.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkárral pénteken találkozik Boldoghy Olivérrel, a szlovák állampolgárságától a magyar állampolgárság felvétele miatt megfosztott felvidéki vállalkozóval, és áttekintik, milyen segítséget tudnak neki nyújtani. Mint megjegyezte: a vállalkozót szemmel láthatóan megpróbálják ellehetetleníteni, elvették tőle a jogosítványát, a lakcímkártyáját, és noha egész életében fizette, a társadalombiztosítását is.
A lépés teljesen ellentétes a szlovák alkotmánnyal is, amely kimondja, hogy akarata ellenére senki nem fosztható meg szlovák állampolgárságától – emlékeztetett. Ugyanakkor – folytatta – ez minden embert fenyeget, nemzetiségétől függetlenül Szlovákiában, így ha egy zsidó vallású ember felveszi az izraeli állampolgárságot, meg fogják fosztani a szlovák állampolgárságától, vagy ha egy püspök vatikáni állampolgárságot szerez, elméletileg el kell, hogy vegyék tőle a szlovákot.
Kettős mércét ugyanakkor nem tudunk elfogadni, az nem lehet, hogy csak a magyarokat fosztják meg – mondta.
A szlovákiai nyelvtörvényhez kapcsolódva feltette a kérdést, el tudja azt képzelni bárki józan ésszel, hogy Angela Merkel német kancellárt ne engedje be Franciaország Elzász-Lotharingiába egy ünnepségre? Ilyet Európában senki nem tud elképzelni józan ésszel, de velünk ez történt, Sólyom Lászlót nem engedték be egy ünnepségre Szlovákiába, a határon visszafordították – idézte fel, hozzáfűzve, ez akkor is elfogadhatatlan lenne, ha nem a köztársasági elnökről lenne szó, mert teljesen ellentétes a schengeni megállapodással és az unió alapértékeivel, ami a szolgáltatások, személyek szabad áramlására, mozgására vonatkozik.
Semjén Zsolt szerint elfogadhatatlan az is, hogy egy felvidéki magyar orvos ne beszélhessen magyarul az asszisztensével, egy önkormányzatnál ne beszélhessen magyarul egy ügyintéző. Ugyanakkor nem csak a magyar nyelvről van szó – mutatott rá, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy valaki ne beszélhessen bármilyen nyelven, amin két ember megérti egymást.
Nem pusztán magyar nemzeti sérelmekről van szó, hanem az egyetemes emberi jogok sérelméről – szögezte le, rámutatva: amikor a magyar személyek, nemzetrészek mellett állnak ki, akkor ezt nem csak nemzeti alapon, hanem az egyetemes emberi jogok alapján teszik.
A most alakult hivatalnak az lesz a feladata, hogy emberi jogi alapon álljon ki a magyar nemzetrészek, személyiségek védelmében – jelezte. Felidézte, hogy előző nap a Magyar Állandó Értekezleten úgy döntöttek, pénzügyi keretet hoznak létre az érintettek jogsegélyének biztosítására.
Hasonlónak nevezte a helyzetet az autonómiát tekintve. Ha a tiroliaknak lehet, akkor a székelyeknek miért nem? – tette fel a kérdést Semjén Zsolt.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a tanácskozáson mérföldkőnek nevezte a kutatóintézet létrehozását, amelynek három funkciója, feladata lesz. A jogvédő központ mellett, tudományos kutatóintézetként működik, amellyel kapcsolatban kiemelte: a világ bármely pontján élő magyar közösségek szempontjait, problémáit a magyar államnak ismernie kell, figyelembe kell vennie döntései meghozatalakor. Az intézet egy olyan kulturális fórum is lesz ugyanakkor, ahol a magyarság értékeit be tudják mutatni – jelezte.
Gál Kinga EP-képviselő arról beszélt, a kisebbségvédelem kulcsa, hogy az egyes jogokat hogyan tudjuk érvényesíteni. Minden jog annyit ér, amennyit a valóságban érvényesíteni tudnak belőle – fogalmazott. Kitért arra, hogy Európában ha változik is a háttér, ha más is az alaphelyzet, a kihívások és a problémák döbbenetesen hasonlóak, amivel ezek a közösségek szembesülnek. Minden esetben, ha a kisebbségek jogok sérülnek, előbb-utóbb eljutnak egy alapvető emberi jogi sérelemhez is – állapította meg, és megjegyezte: nincsenek ma olyan kisebbségi jogok, amelyek uniós szinten kikényszeríthetők lennének. Gyakorlatilag nagyon kevés lehetőség, kicsi a mezsgye, ahol lépni lehet – mondta.
Kántor Zoltán, a most alakult Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője kiemelte: az intézet háttérintézmény, amely tudományos sztenderdek szerint működik, de célja az is, hogy tanácsokat fogalmazzon meg a nemzetpolitika alakítói számára. Öt munkatárssal indultak el, de reméli, hogy bővülni fog majd ez a szám – mondta.
| Külföldi előadók
A nemzetpolitikai államtitkárság tájékoztatása szerint Allan Phillips, kisebbségi jogi szakértő előadásában arról beszélt, hogy a kisebbségek nyelvi jogainak gyakorlati megvalósulása a mai napig számos nehézséget vet fel. Az államnyelv szabályozására vonatkozó törvények és a kisebbségek nyelvi jogait biztosító törvények “egy egyensúlyozó manővert” igényelnek – fogalmazott. Kiemelte: egyfelől a kisebbségeknek el kell sajátítaniuk az államnyelvet annak érdekében, hogy aktívan részt vehessenek a társadalomban, másfelől meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy ápolják és használhassák anyanyelvüket. Tove H. Malloy, az European Center for Minority Issues igazgatója a hagyományos kisebbségek európai regionális politikába ágyazott képviseleti jogáról tartott előadást. Külön kiemelte az Európai Területi Társulások szerepét a kisebbségi kérdések kezelésében. Ez egy olyan eszköz, amelyre fel kell hívni a kisebbségek figyelmét – hangsúlyozta. Az európai szakértő kitért a gazdasági válság kisebbségeket is súlyosan érintő hatásaira, példaként említve az apadó önkormányzati forrásokat a kisebbségek nyelvi és oktatási jogainak érvényesítésénél. |
(Forrás: MTI)
