Habár a szállításügyi minisztérium által kijelölt december 9-i határidőt nagy valószínűséggel nem sikerül tartani, végső szakaszába érkezett a három székely – Kovászna, Hargita és Maros – megyét Észak-Dél irányban összekötő 12-es és 15-ös országút felújítása.
A háromszéki Kökös és a Maros megyei Szászrégen közötti 230 kilométeres út európai uniós normáknak megfelelő korszerűsítése az utóbbi húsz év legnagyobb székelyföldi infrastrukturális befektetése. A két és fél éve elkezdődött munkálatok összköltsége időközben megközelítette a 180 millió eurót – a minisztériumi okmányokban 176,4 millió euró a becsült költség -, a finanszírozást világbanki segítséggel biztosítja a kormány.
Az érintett megyék elöljárói lapunk megkeresésére úgy vélték, hogy a „mini székelyföldi autópályának” is tekinthető országút a térség gazdasági vérkeringése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű.
Összeköti a régiókat
„A Kökös és Bükszád közötti, 42 kilométeres szakaszon három, helyenként négy réteg aszfaltot húztak, kiszélesítették az úttestet, 15 hidat és vezetékek fölött átívelő úgynevezett átereszt újítottak fel, illetve kapubejárókat öntöttek ki” – sorolta megkeresésünkre Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A DN12 jelzésű országút Hargita megyén áthaladó mintegy 130 kilométerének közel felét sikerült november közepéig teljesen rendbe tenni.
A Csíkszentdomokos és Maroshévíz közti 66 kilométeres szakaszt nemrég adták át, a többi részen jelenleg is zajlanak a munkálatok. „Bízom benne, hogy sikerül határidőre befejezni, igaz, a csíkszeredai rész aszfaltozása kérdéses lesz az időjárás miatt” – nyilatkozta lapunknak Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Borboly ugyanakkor rámutatott, hogy a projekt akkor lesz teljes mértékben befejezettnek tekinthető, amikor az egész szakaszon elkészülnek a városok körüli terelőutak, amelyre az elkövetkező három-négy évben kerülhet sor.
A 15-ös országút Hargita megyét Maros megyével összekötő, Maroshévíz és Szászrégen közötti szakaszát két héttel ezelőtt fejezték be és adták át a forgalomnak – mondta el az Új Magyar Szónak Barta József, a Maros megyei önkormányzat gazdasági igazgatója. „Ez nemcsak azt jelenti, hogy sikerült tartanunk a határidőt, de azt is, hogy könnyebb lett a közlekedés a két megye, illetve a régiók között. Nemcsak Hargita és Kovászna megye, de Moldva is gyorsabban megközelíthetőbbé vált ezáltal” – hangsúlyozta az igazgató.
Államtitkári segítség
A megyei tanácselnökök emlékeztetnek, hogy a beruházás megvalósulása elsősorban Tánczos Barnának köszönhető, aki évekkel ezelőtt, még a szállításügyi minisztérium államtitkáraként hosszú keresgélés után találta meg a tervezetet és indította újtára. Lapunknak elmondta: azt követően, hogy 2007-ben sürgősségi kormányrendelet intézkedett a rehabilitáció elindításáról, az országos útügyi hatóságok 2008 folyamán módosítottak a terven, olyannyira, hogy a kivitelezési előírások kezdtek eltávolodni az európai standardoktól.
„Végül sikerült ezt jó irányba fordítani, igaz, pénz- és időhiány miatt sok eredetileg tervezett újítás kimaradt” – mondta Tánczos, aki az utat „Székelyföld ütőerének” nevezte. Így maradtak ki a kivitelezésből a kanyarlevágások, az előzősávok vagy a települések bejáratához tervezett sebességlassító szigetek építése.
Mint megtudtuk, annak ellenére, hogy a beruházás szállításügyi tárca hatáskörébe tartozik, a munkálatok ideje alatt a megyei hatóságok sem ültek ölbe tett kézzel. „Sok gondunk volt ezzel a projekttel, mivel az elmúlt időben számos alkalommal követelnünk kellett a kivitelezőtől, hogy a kívánt minőségben építse az utat” – mondta el az ÚMSZ-nek Borboly. Tamás Sándor ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a 12-es országút mellett további száz kilométernyi út készült el, részben a megye saját költségvetéséből.
RMDSZ-prioritás
Borboly arra is rámutatott, hogy az RMDSZ számára az utóbbi években a költségvetés készítésekor mindig prioritás volt a székelyföldi országutak felújításának finanszírozása. Tudomása szerint a szövetség kormányzati szerepvállalásának az egyik feltétele volt a székelyföldi utak korszerűsítése, így az országutakra szánt pénzösszegeknek országos viszonylatban mintegy negyedét sikerült a térségbe irányítani az elmúlt években
(Forrás: lapszemle.ro)