Az aláírást követő sajtótájékoztató bevezetőjében Berényi József a dokumentum megszületésével kapcsolatban elmondta: „Áprilisban az MKP Országos Tanácsa elfogadott egy 10 pontos nyilatkozatot arról, hogy miről is kellene tárgyalnunk a számunkra rendkívül kedvezőtlen népszámlálási adatok tükrében. Ezt a 10 pontot mi végigtárgyaltuk az összes releváns szlovákiai magyar intézménnyel, és a Most-Híd párttal. Ezt követően a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala letett egy alternatív javaslatot az asztalra, ebből mi természetesen nem csináltunk presztízskérdést, hanem jó kiindulási pontnak tekintettük a dokumentumot, és ennek szellemében folytattuk a tárgyalásainkat. Szombaton az MKP közgyűlése jóváhagyta a dokumentumot. Ebben igazán nagy újdonságok számunkra nem találhatók, hiszen olyan dolgok vannak benne, amelyeket az MKP korábban is javasolt, és ha esélye volt rá, előterjesztett. A népszámlálási adatok ismeretében fontos viszont, hogy egyfajta “leltárt” készítsünk a megoldási lehetőségekről, melyek között egy eddig nem kimondott újdonság is van, mégpedig a regionális önkormányzatiságnak az elve. Úgy véljük, hogy ez Szlovákia minden régiójának az érdeke. A természetes régiók önkormányzatiságáról kell beszélnünk, hogy az emberek minél inkább kezükbe vehessék sorsuk irányítását. A népszámlálási adatokat is ismerve elmondható, hogy azon jogi, intézményi és pénzügyi keretek között, mint amilyenek Szlovákiában vannak, létünk veszélyeztetett. Szükség van a változásra, de Szlovákia hallgat! Ez a dokumentum segítheti ennek a hallgatásnak a megtörését, és ezért is örülök annak, hogy elkészült. Ez a dokumentum tulajdonképpen egy dióhéjba foglalt keret, amelyet minden egyes szubjektumnak majd tovább kell írnia, hiszen ezen túl már mindenki önmaga fogalmazza meg a politikáját”.
Bugár Béla szerint a dokumentum olyan célokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a szlovákiai magyarság fejlődését. „Minden olyan részeredmény, mely közelebb visz bennünket a célokhoz, üdvözlendő. Megismétlem, amit már a Radičová kormányzat idején is mondtunk: elutasítjuk a “mindent vagy semmit” alapú politizálást. Ahogy a kisebbségi nyelvtörvénynél is az történt, hogy más formában lett elfogadva, ahogy azt mi beterjesztettük, de közelített a célhoz, így támogattuk. A jövőben is támogatunk mindent, ami a célokhoz közelít. A dokumentum meghatározza a szlovákiai magyar képviselet irányvonalát is. Egyfajta minimum, amelyet mindkét párt és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala is felvállalt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy efölé nem lehet menni. Az alapdokumentum megerősíti azokat az elveket, melyek a Híd korábbi dokumentumaiban is megtalálhatók, legyenek azok kapcsolatosak az identitással, toleranciával vagy az alkotmányos egyenlőséggel.” Bugár kiemelte a nyelvi egyenlőséget is: „támogatjuk, hogy ahol élünk, a legszélesebb körben használhassuk a nyelvünket. Az, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel ezt nem sikerült elérni, nem azt jelenti, hogy a törvény eldobandó, ugyanis közelíti a célt. Kiemelném még – és ez szintén benne van a programunkban – a közösség aktív részvételének a szükségességét is, ugyanis hiába harcolunk ki jogokat, ha azok, akiket ez illet, nem használják. Idézek a 2009-ben megfogalmazott programunkból: “hangsúlyt kell fektetnünk a kisebbségek tudatának a megerősítésére, hogy ne csak törvény garantálja a jogaikat, hanem maguk is tudatosan éljenek a törvényes jogokkal”. Ki kell emelnünk a kulturális és oktatási önkormányzatot is, és azt is, hogy a régiók szintjén olyan jogokkal rendelkezzünk, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és szociális háttér megteremtését.
MKP és a Most-Híd együttműködési lehetőségei
Újságírói kérdésre válaszolva a pártelnökök az MKP és a Most-Híd további együttműködési lehetőségeiről is nyilatkoztak.
Bugár Béla: Szerintem nem az a fontos, hogy ismét leülünk-e vagy sem, hanem, hogy mi lesz a dokumentum sorsa. Nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt három évben mi történt. És ennek hatása van a regionális és helyi politikai történésekre is. Most sorolhatnék az árulózástól kezdve bármit. A lényeg az, hogy néhány regionális szinten egyszerűen gyűlölködés van. Mi bármit elfogadhatunk itt, ha az országos pártközpontokból nem indul el egyfajta sugalmazása annak, hogy “gyerekek, ami volt, volt, hagyjuk abba, és próbáljunk a közös célok érdekében együttműködni. Három évig itt más politizálás volt, ezért szerintem még egy bizonyos időszaknak el kell telnie. Örülnék neki, ha ez időszak még az idén ősszel elkezdődne, hogy jövőre, ott ahol van rá igény, a választásokon könnyebb legyen valamilyen együttműködést, koalíciót kialakítani, mert ha tovább fog folytatódni például az, hogy koszorúzási eseményeken az egyik fél nem engedi a másikat megemlékezni, akkor az begyűrűzik mindenhová. Biztos, hogy jó lenne kidolgoznunk különféle dokumentumokat, de ehhez előbb meg kell járnunk egy bizonyos utat.
Berényi József: Az elnök úrral egyetértek abban, hogy az elmúlt három év sebekkel teli volt mindkét oldalon. Megmondom őszintén, nekem is vannak még olyan sebeim, amelyek még nem gyógyultak be. Minket sokan megpróbáltak kinyomni a szélsőséges és nacionalista párt kategóriájába, akivel senki nem akar együttműködni. A kormányhivatal által finanszírozott portálokon is. Ezeket a dolgokat is meg kell oldani, ezen is túl kell lépni. Ez a dokumentum hozzásegíthet a sebek gyógyításához. A népszámlálási adatok, a választási eredmények és a magyarok által lakott régiók gazdasági helyzete is azt igényli, hogy megtaláljuk a közös hangot. Ez a dokumentum önmagában még konkrét együttműködést nem jelent. Ami nem került bele, természetes nem jelenti azt, hogy azokat a Magyar Közösség Pártja nem vállalja fel! És lehet, hogy majd a későbbiekben tudjuk bővíteni a felvállalók körét is.
Gyakorlati lépések
Bugár Béla: Azt is tudnunk kell, hogy bármit is fogalmazunk meg, most nincs kezünkben az az erő, amivel ezt meg tudjuk valósítani. Beterjeszthetünk a parlamentbe kezdeményezéseket, de a kormánypárt 83 képviselője azokat lesöpri majd. A jelenlegi körülmények között maximum részeredményekre lehet számítani. Most azon kell dolgoznunk, hogy minél több olyan részeredményt érjünk el, amely közelít a célhoz. Ez a dokumentum egy olyan alap, amelyre politikai tevékenységünk nagy részét építenünk kell.
Ez az alapdokumentum meghatározza azokat a minimális mantineleket, amelyekhez mindhárom félnek tartania kell magát. Azaz: föléje mehetünk, alája nem. Fontos számunkra, hogy az embereknek amellett, hogy magyarként éljenek, legyen megfelelő gazdasági és szociális hátterük is.
Korábban sokan árulóztak bennünket, és most kiderült, hogy nem volt miért. Vannak olyan alapelvek, amelyeket mindkét párt felvállalt. Ha mind a ketten vagy csak egyikünk kormányra kerül, ez alapján kell a tevékenységét folytatnia. A dokumentumot a közgyűlésünk szlovák és más nem magyar tagjainak is el kellett fogadniuk, és örömömre, nagy támogatást kaptunk a részükről is. Azt mondták,ezt tovább kell vinnünk más kisebbségek irányába is. Egy ruszin például kijelentette, ha a magyar helyett berakjuk, hogy ruszin, akkor számukra ez egy az egyben elfogadható volna.
Berényi József: Az MKP programjának egy része a regionális önkormányzatról szól. Örülök, hogy ezt most szélesebb platformra sikerült helyezni. A természetes régiók önkormányzata is ott van a dokumentumban (a Szlovák Tudományos Akadémia megfogalmazását vettük át, mert a területi autonómia megfogalmazásnak Szlovákiában deformált változata él. Ismert, aki Szlovákiában területi autonómiát mondd, arra rögtön rásütik, hogy határmódosítást akar). Az MKP-ban vannak európai parlamenti képviselők, európai tapasztalatokkal rendelkező személyek. Jómagam is voltam külügyi államtitkár, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kisebbségügyi Bizottságának elnöke. Összegyűjtöttük a nyugat-európai pozitív tapasztalatokat, amelyek segítik megállítani a kisebbségek fogyását. Szlovákiában könnyebb olyan dolgokat átültetni, amelyekre az mondható, hogy nem magyar, hanem európai találmány. Nem kell kitalálni azt, amit már mások sikeresen alkalmaztak, hanem a használható dolgokat kell átvennünk.
(Forrás: Felvidék.ma)
