Rámutatott: a nemzetek és a kisebbségek jogai emberi jogok a közösség szintjén. Emberi jogok tekintetében ugyanakkor nincs alku, az nem a többségi nemzet kegyéből jár, hanem emberi mivoltunkból következik.
Semjén Zsolt kiemelte: a közösségi jogok az emberi jogok megvalósulása a közösség szintjén, és a nemzetiségek, kisebbségek jogai, valamint a perszonális emberi jogok nem állíthatók szembe egymással, és nem választhatók el egymástól.
A kormányfő helyettese kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az egyes magyar nemzetrészeket jellemző autonómia elképzelések nem a valóságtól elrugaszkodott törekvések. Mindegyikre van példa az unióban, “nem valamilyen soha nem látott-hallott dolgot szeretnénk” – mondta.
Ugyanakkor az egyes nemzetrészeknek kell a testre szabott autonómiakoncepciót kidolgozniuk, és Budapestről nem kényszerítenek autonómia igénylésére senkit. A magyar kormány azt fogja támogatni, amit az adott nemzetrész kidolgozott – jelezte.
Utalt arra, hogy az autonómiáról szóló Gross-jelentés 10 évvel ezelőtt készült, és azt mondta: nagyon fontos, hogy a jelentés rámutat, a kisebbség-többség együttélése során az autonómia csökkenti a konfliktusokat, a kisebbségek számára lehetővé teszi az identitás megőrzését, a többségnek garancia a területi integritásra.
Álláspontja szerint az autonómiának mindenki számára pozitív mérlege van. Olyan pozitív eredménye, ami nemcsak a kisebbségi nemzetrészeknek, hanem a többségi államoknak, és az anyaországnak is jó – summázta.
Ahol az autonómia különböző formái megvalósulnak, ott a szellemi és gazdasági prosperitás is beindul az adott régióban – állapította meg a kormányfő helyettese.
Az autonómia a kisebbségi jogok királynője – fogalmazott Semjén Zsolt, majd hozzátette: a magyarság nem alávalóbb egyetlen más nemzetnél sem. A magyar kisebbség tagjai nem lehetnek másodosztályú uniós polgárok, másodrangú emberek, és ami másoknak jár, nekünk is jár – szögezte le.
Kántor Zoltán köszöntőjében felidézte, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet 16 hónappal ezelőtt hozták létre. Az intézet tudományos hátteret nyújt a kisebbségi politika megalkotásához, kutatásaikban külhoni kutatóintézetekkel is együttműködnek – emelte ki. Ez a negyedik tanácskozás a kutatóintézet szervezésében, eddig a kisebbségi gyakorlatokat, a többes állampolgárság kérdéskörét, és az etnikai pártok helyzetét tekintették át. Utalva a mostani konferencia témájára hangsúlyozta: az autonómia központi kérdés a külhoni magyarság számára, Magyarország pedig támogatja ilyen irányú törekvéseiket.
Andreas Gross a svájci nemzeti tanács, és az Európa Tanács nemzeti közgyűlésének szociáldemokrata tagja arról beszélt, hogy a 2003-ban született jelentésben arra kívántak rámutatni, hogy az autonómia nem csökkenti a konfliktusokat, de az erőszak mértékét igen.
Kiemelte: meg kell érteni, hogy az autonómia egy erős demokrácia része, s a demokráciát és az autonómiát nem lehet elkülöníteni egymástól.
A szabad demokráciában az állampolgárok nem tárgyát, hanem alanyát képezik a demokráciának – fűzte hozzá.
Transznacionális módon kell gondolkodni, “európai demokráciát” kell létrehozni, ma ugyanis túlságosan centralizáltak a demokráciák – vélekedett. Hangsúlyozta: az erős demokrácia olyan intézményeket biztosít, ami által az állampolgárok szabadok lehetnek. Ha mindazt nem teszik lehetővé, hogy a közös döntéshozatalban az emberek részt vegyenek, akkor a polgárok attól tarthatnak majd, hogy az adott országot nem lehet egybetartani. A döntési folyamatokban mindenkinek részt kell vennie – szögezte le.
Markku Suksi, a finn Abo Akadémia professzora – hasonlóan Semjén Zsolthoz – úgy fogalmazott: az autonómia a kisebbségi jogok királynője. Minél kevesebb az állam körül a nacionalizmus, annál nagyobb az autonómia biztosításának lehetősége – mutatott rá. Mint mondta, a legtöbb államban a nemzeten belüli entitások valamilyen formában megjelennek. A nemzetközi konferencia kedden kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódik.
(Forrás: MTI)
