Elnöki beszámolójában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarság drámai küzdelmet, „nemzeti újraélesztési” kísérletet folytat a jelenlegi ellenséges ukrán közegben. A legutóbbi ukrán parlamenti választásokon ez a kísérlet részben negatív eredményt hozott – tette hozzá. A legfontosabb feladat jelenleg az – folytatta –, hogy a kárpátaljai magyarság túlélje az évek óta tartó éles választási helyzetet. A politikus kiemelte: a KMKSZ ebben a helyzetben megállta a helyét, nem adta fel elveit, és nem állt be az ukrán hatalmat kiszolgáló szervezetek sorába, mint tette azt a “nemzetáruló” Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). Emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ nem fog együttműködni az UMDSZ-szel.
Kovács örvendetesnek nevezte, hogy a Magyarországon kormányzó Fidesz teljesítette a 2010-es országgyűlési választások előtti ígéretét, lehetővé téve a határon túli magyarok számára az egyszerűsített visszahonosítást. Ugyanakkor bírálta azt, hogy sok, magyarul nem beszélő ukrán állampolgárnak adják meg az anyaországi hatóságok a magyar állampolgárságot. Úgy vélte, a mintegy 50 ezer magyar állampolgárságot igénylő ukrán állampolgár között sok a nem magyar nemzetiségű.
A KMKSZ elnöke bírálta az ukrán államhatalmat, amiért Kárpátalján, megyei szinten nem biztosítja az ukrán nyelvtörvénytörvény rendelkezéseinek a végrehajtását. Kijelentette, hogy a KMKSZ nem adja fel a küzdelmet a legutóbbi parlamenti voksolás előtt felszabdalt magyar többségű parlamenti választókerület visszaállításáért.
Beszédében Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a magyar kormány felelősségteljes, megbízható partnerként tekint a KMKSZ-re, amely megalakulása óta következetesen képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit, fáradhatatlanul munkálkodik a közösség megmaradásáért. Hozzátette: a legfontosabb feladat a helyi közösségekre hárul, mert – mint fogalmazott – csak a helyi közösségek ereje képes megtartani a magyarságot. Magyarország csak támogatni tudja a helyi erőket, a kezdeményezéseiket, ám az adott közösség szerepe, felelőssége elsődleges – emlékeztetett.
Répás Zsuzsanna kiemelte: a KMKSZ hosszú távon, erejéhez mérten teljesíti az előtte álló feladatokat, sokszor erején felül igyekszik megoldani a problémákat. Megjegyezte, hogy a magyar kormány megbízható partnerként tekint a szövetségre, amely számos kihívással küzd Kárpátalján. Ilyennek nevezte az új, szerinte előremutató ukrán nyelvtörvény alkalmazása kapcsán felmerülő nehézségeket, így a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elutasító döntését a magyar regionális nyelvvé történő nyilvánítását illetően, amellyel a jogszabálynak csak a részleges megvalósítását tette lehetővé. A politikus a kárpátaljai magyar oktatás egyik legsúlyosabb problémájának mondta, hogy az emelt szintű érettségi vizsgák között nem szerepel választható tantárgyként a magyar nyelv és a magyar irodalom.
Mint kifejtette, a magyar kormány következetesen szorgalmazza az ukrán oktatási tárcánál, hogy tegye lehetővé ezeknek a tantárgyaknak a választhatóságát emelt szintű érettségi vizsgatárgyként. Különösen fontosnak nevezte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mint nemzeti jelentőségű intézmény szerepét a kárpátaljai magyarság megmaradásának elősegítésében, amiért a magyar kormány kiemelt támogatásban részesíti a főiskolát. A helyettes államtitkár azt ígérte, hogy a magyar kormány a jövőben folytatja a kárpátaljai magyar pedagógusokkal a nagyon eredményesnek bizonyult eddigi együttműködést.
A KMKSZ közgyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely egyebek mellett szorgalmazza az ukrán nyelvtörvény teljes körű kárpátaljai végrehajtását és a magyar többségű parlamenti választókerület visszaállítását. A magyar szervezet tiltakozik a Beregszászhoz közeli nagymuzsalyi aranybánya tervezett újraindítása ellen.
(Forrás: MTI, hirado.hu)
