Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy minden magyar számára elérhető a magyar állampolgárság, ami a nemzet közjogi újraegyesítését jelenti.
“A magyar állampolgárság és az Európában bevált autonómia megadása jelenti a megoldást. Ez a magyar megmaradás és a Kárpát-medence népeivel sorsközösséget vállaló válasz történelmünk tragédiájára. Ezt jelképezi ez az országzászló” – mondta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette: 1920. június 4. tragikus történelmi dátuma a magyaroknak.
“Nekünk, magyaroknak a gyász napja, de egyben a nemzet határokon átívelő összetartozásának felelőssége, küldetése is” – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a történelem okozta sebek begyógyulása nem lehet csak magyar ügy, az egész Kárpát-medence népeié kell, hogy legyen.
“Ez az országzászló sem irányul senki ellen. Mi a történelmi megbékélés és a kölcsönös főhajtás hívei vagyunk” – tette hozzá.
Balczó Zoltán, az Országgyűlés jobbikos alelnöke emlékeztetett: 2010 óta a parlament és a kormány fontos lépéseket tett a Kárpát-medencei magyarság érdekében, de még sok teendő van.
Miután a szomszédos országokban nem ismerik el az ott élő magyar nemzeti közösségeket államalkotó tényezőként, tehát nem egyenrangú polgárok, csak a tényleges és teljes körű – körülményektől függően – kulturális vagy területi autonómia biztosíthatja a szülőföldön boldogulásukat és fennmaradásukat – mondta.
Az országzászlót Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök áldotta meg.
Simor Márton szegedi szobrászművész alkotása süttői mészkőből készült, alapja kévét idéz, amelyet szíjak szorítanak. A posztamensen a Hiszekegy sorai olvashatók. A kéve tetejét a magyarság szétszabdaltságát jelképező gránitpengék tagolják. A hatméteres zászlórúd, amelyen félárbocra eresztett angyalos címeres lobogót lenget a szél, kettős keresztben végződik.
Az emlékmű azért az Árpád térre került, mert 1933-tól itt állt a szegedi országzászló, amelyet a második világháborút követően jelképeitől megfosztottak, majd lebontottak.
(Forrás: MTI)