Sikeresen zárult a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Nemzetpolitikai Államtitkárság közösen szervezett nemzetközi diaszpóra konferenciája, amely szeptember 25. és 26. között Budapesten, a Magyarság Házában került megrendezésre. Közlemény.
Míg a konferencia első napja az állami kapcsolattartásra fókuszált és a résztvevő országok kormányzati diaszpóra politikáját mutatta be (így az ír, izraeli, román, olasz, cseh és szerb álláspontokat), a második napon civil és non-profit szervezetek képviselői és elismert egyetemi kutatók beszéltek a diaszpórával való kapcsolattartás motivációiról, stratégiáiról és eddigi eredményeiről.
A rendezvény második napját, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója nyitotta meg. A Kutatóintézet vezetője elemezte a „régi”, illetve az „új”, gazdasági migráció következtében kialakult külhoni magyar közösségek közötti különbségeket. Elmondta, különbségeket figyelhetünk meg többek között az integráció mértéke, illetve a Magyarországgal való kapcsolatok intenzitása között is. Kántor kiemelte a 2011-ben létrehozott Magyar Diaszpóra Tanács szerepét a magyar diaszpóra közösségekkel való kapcsolattartásban.
Martin Russel, az ír „Diaspora Matters” Intézet munkatársa rámutatott, hogy Írország egyike a vezető országoknak a diaszpórával való kapcsolattartás terén, ami annak is köszönhető, hogy a világon élő írek száma jóval meghaladja az anyaországban élőkét, így Írország kiterjedt kapcsolati hálózatokkal rendelkezik szerte a világban. Russel hangsúlyozta a hálózatépítés és diaszpóra mobilizációjának fontosságát, szem előtt tartva az anyaországtól távol élők kulturális-politikai erejét és az emberi tőke szerepét. Russel szerint szükség van az állami részvételre a diaszpóra politika alakításában, amelynek kölcsönös bizalomra kell épülnie.
Vartan Marashlyan, a Repat Armenia igazgatója elmondta, különböző történelmi és gazdasági okoknak köszönhetően népes örmény diaszpóra közösségek alakultak ki világszerte. Marashlyan ismertette a Repat Armenia szervezet munkáját, amelynek célja, hogy hazahozzák és „repatriálják” a határon túl élő örményeket. Eddig mintegy 600 embert sikerült bevonniuk a programba, többek között az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyág, Oroszország, Szíria és Libanon területéről.
Örményország különös figyelmet fordít az újabb generáció identitásának megőrzésére: cserkész, gyakornoki és önkéntes programokat, valamint különböző tanulmányi programokat szervez a diaszpórában élő fiatalok számára, amely során megismerhetik az örmény kultúrát és elsajátíthatják az örmény nyelvet vagy javíthatják nyelvtudásukat. Marashlyan kiemelt célként említette az identitás megőrzését, a kultúra és nyelv megismerését, az asszimilációs nehézségek minimalizálását, illetve a diaszpóra közösségek aktív bevonását a nemzetépítésbe.
Dr. Michal Nowosielski, a poznani „Institute for Western Affairs” vezetője elmondta, Lengyelország a rendszerváltás után kezdett el kellő figyelmet fordítani a diaszpórával való kapcsolattartásra, bár kiemelte, hogy Lengyelország 2004-es EU csatlakozása után teljesen meg kellett újítani az ország diaszpóra politikáját. Egy új migráció indult el a nyugat-európai országok irányába, ahol újabb lengyel közösségek jöttek létre. Nowosielski szerint Lengyelország megújult diaszpóra stratégiája inkább a lengyel érdekek külföldi képviseletére épül, mint korábban, amikor a kapcsolatok ápolása és a lengyel identitás megőrzése volt az elsődleges cél.
Ruxandra Trandafoiu, a manchesteri Edge Hill University román származású kutató professzora bemutatta nemrég megjelent „Diaspora Online” c. könyvét, amely elsősorban az 1989 után létrejött román diaszpóra közösségek online politikai véleményformálását és közösségépítő tevékenységét vizsgálja.
Lucie Slavíková-Boucher, a „Czech Schools Without Borders” non-profit szervet alapítója arról beszélt, hogy az elsőként Párizsban alapított cseh iskola hogy szolgálhatja a cseh identitás megőrzését. Európa nagyvárosaiban ma már több száz gyermek vesz részt a „cseh iskola határok nélkül” elnevezésű programban.
Anna Platonova, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) brüsszeli munkatársa felidézte, hogy idén júniusban a szervezet globális diaszpóra konferenciát szervezett Genfben, ahol 55 különböző ország kormányzati képviselője vett részt. Platonova beszélt az államok diaszpóra politikáinak motivációiról, mozgásteréről és intézményrendszeréről.
A konferenciát Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár zárta, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen konferenciák segítik az információcserét valamint a diaszpóra-politikában alkalmazott legjobb megoldások megismerését az egyes országok között.
(Forrás: kormany.hu)
