A honosítás jövője nagyon nagy mértékben függ a választások sikerétől – fogalmazott az év első kormányzati sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2014. január 2-án.
A politikus ismertette: potenciálisan 900 ezer külföldön élő választópolgárról beszélhetünk, akik közül 350 ezernek van magyarországi állandó lakóhelye. Utóbbiak többsége – országonként 100-150 ezer ember – Németországban és az Egyesült Királyságban él.
Mindkét ország hozzájárulását megkapták, hogy a külképviseleteken kívül – ha szükséges, akár sportcsarnokban vagy iskolában – szervezzék meg a választásokat – jelentette be.
A politikus emlékeztetett: a kedvezményes honosításról szóló törvény három évvel ezelőtt lépett hatályba. A kettős állampolgárságot a kormányzati ciklus egyik emblematikus jogszabályának nevezte, és úgy fogalmazott: a 2014-es országgyűlési választások sikere alapvetően befolyásolhatja a kettős állampolgárság népszerűségét és a kedvezményes honosítás jövőjét.
Az államtitkár a magyar nemzetpolitika kulcsfontosságú elemének nevezte a szabályozást. Kitért arra, hogy a kormányzati ciklust megelőző nyolc évben a nemzetpolitika volt értékelése szerint „a leginkább katasztrófa sújtotta terület”. Ezért a jelenlegi ciklus célja más nem is lehetett, mint az, hogy stabil és világos jogi alapokon nyugvó intézményrendszert hozzanak létre a nemzeti integráció keretei között, valamint az autonómia célkitűzése érdekében – mondta.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy 2014 a térség több országában is választási év lesz: Szlovákiában és Romániában elnököt választanak, Ukrajnában sem zárható ki, hogy választások lesznek, továbbá nagyon valószínű, hogy Szerbiában is előrehozott választásokat tartanak.
További adatokat ismertetve elmondta: 550 ezerre tehető azoknak a száma, akiket új honosítottnak tekinthetünk. Egy részüknek külföldi állandó lakhelye van, vagyis ők levélben szavaznak. Az 550 ezer magyar közül 315 ezren voltak, akik külképviseleti ügyintézés keretében nyerték-nyerik el a magyar állampolgárságot.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a regisztráció elengedhetetlen feltétele a választási részvételnek, és a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig 95 ezren regisztráltak. Az államtitkár ezt jónak nevezte, mondván, nagy az érdeklődés és az érintettek közül minden harmadik ember regisztrált. Kérdésre válaszolva azonban elmondta: a diaszpórában egyelőre ő is alacsonynak találja a regisztrációt.
Németh Zsolt úgy fogalmazott, hogy a regisztráció végső stádiumába érkeztünk, mivel a választásokat megelőző 15 napig lehetséges regisztrálni, „tehát már nincs három hónap a regisztrációra”. Akik pedig még nem indították el a honosítást, azok az utolsó napokban vannak, mivel 3 hónap a folyamat átfutási ideje.
A magyar diplomácia feladatát a honosítás, a regisztráció és a választások lebonyolításában meghatározónak nevezve ismertette: 110 külképviselet kap kiemelt szerepet. Célként nevezte meg, hogy a külhoni magyarok minél nagyobb arányban vegyenek részt a választáson, ezt zökkenőmentesen bonyolítsák le, továbbá sikerüljön az elfogadottságát, a legitimitását megőrizni.
Szólt arról is, hogy az eddig felmerült diplomáciai bonyodalmak megalapozatlannak bizonyultak mind a honosítással, mind pedig a választásokkal kapcsolatban, de folyamatos odafigyelést igényel mindkettő, és jegyzékben tájékoztatták a nemzetközi partnereket a választások közeledtéről.
A múlt évről szólva azt mondta: 2013 az autonómia éveként vonul be a nemzetpolitika történetébe. Hangsúlyozta: Magyarország 2014-ben sem hagyja magára a külhoni magyarokat. Úgy fogalmazott: fellépnek a védelmükben, támogatják legitim törekvéseiket.
Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy a kettős állampolgárság óriási kihívás volt a közigazgatás számára. A külképviseletekre 559.720 kérelem futott be, emellett 250 ezer név-visszamagyarosítási kérelemmel kell foglalkozni. Összehasonlításképp elmondta: 2010-ben éves szinten 5 ezer kérelemmel tudott megbirkózni a közigazgatás, ma ez a szám évente 200 ezer.
A honosításról elmondta: 2013-ban 12 százalékkal többen nyújtottak be állampolgársági kérelmet, mint 2012-ben, ami azt jelzi, hogy továbbra is nagy az érdeklődés a kettős állampolgárság iránt. Előrevetítette: az egyszerűsített honosítás fennmarad, az ezzel kapcsolatos félelmek megalapozatlanok.
Eredménynek nevezte azt is, hogy megalapozatlannak bizonyultak a kettős állampolgársággal kapcsolatos félelmek, riogatások, komolyabb migráció nem jelent meg, és a szociális ellátórendszerben sem jelentett problémát az egyszerűsített honosítás.
A külképviseletekről szólva elmondta: hatalmas és új feladatot jelentett, hogy a honosítási kérelmek 75 százalékát a külképviseleteken nyújtják be, ugyanakkor a választások lebonyolítása mellett várhatóan a magyar állampolgárok házasságkötésének és gyerekeiknek az anyakönyvezése lesz a következő feladat.
(Forrás: MTI)