Megoldást kell találni arra a problémára, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes szakaszait, és ezzel a nemzeti tanácsok számos szerzett jogát megnyirbálta – mondta Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2014. január 20-án, hétfőn Brüsszelben magyar újságíróknak.
A múlt pénteken közzétett állásfoglalás indoklását egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de az Németh Zsolt szerint már most látható, hogy az alkotmánybírósági állásfoglalás – noha az autonómia jogi alapjait megerősíti – megnyirbál számos olyan szerzett jogot, amivel jelenleg a nemzeti tanácsok rendelkeznek.
A magyar külügyi államtitkár különösen sérelmesnek nevezte azt, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a nemzeti tanács és az anyaország kapcsolatát.
„Fontosnak tartjuk azt, hogy találja meg a módját a szerb politika, hogy ezeket a megnyirbált jogokat adott esetben törvénymódosítással helyreállítsák” – fogalmazott Németh Zsolt, és hozzátette: erre jó alkalmat ad majd Szerbia európai integrációs folyamata.
Szerbia kedden kezdi meg hivatalosan EU-csatlakozási tárgyalásait Brüsszelben. A magyar külügyi államtitkár megfogalmazása szerint Szerbia „hosszú és meglehetősen szerteágazó folyamat előtt áll”, amit egyébként Magyarország örvendetesnek tart, és a maga eszközeivel támogat.
„A magunk sikerének is tartjuk, hogy sor kerülhet a(z EU-csatlakozási) tárgyalások megkezdésére” – mondta Németh Zsolt. Kijelentette, hogy Magyarország Szerbiának is meg kívánja adni azt a fajta támogatást, amit Horvátországnak megadott az EU-csatlakozás elősegítése érdekében.
Németh Zsolt – mint mondta – bízik abban, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel kapcsolatos szerb alkotmánybírósági állásfoglalás problémájára megoldást lehet majd találni. Ugyanezt reméli – tette hozzá – azzal kapcsolatban is, hogy decemberben a szerb alkotmánybíróság Vajdaság tartományi statútumát minősítette részben alkotmányellenesnek.
Míg a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányosságának az ügye a központi kormányzat és a nemzeti közösség vitájáról, vagyis a nemzetiségi autonómiáról szól, addig a vajdasági statútum kérdése a területi, közigazgatási jellegű autonómiáról.
(Forrás: kormany.hu)
