Emellett fokhagyma szépségversenyt is hirdettek, ahol a szebbnél szebb fonatok versengtek, de megmérettettek a házi sütemények is, melyre közel hatvanféle édességgel neveztek. Bár ez volt az első Fokhagymafesztivál, szép számban érkezteka főzőcsapatok, összesen huszonnyolcan. Nem volt könnyű dolga a Németh József (MNGSZ Vendéglős és Hagyományőrző Bizottság Venesz-díjas elnök), Csetneki László (MNGSZ Bükki Régió, elnök) és Szakál Lajos (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Vendéglátó Iskola oktatás vezető szaktanára, szövetségi zsűri) alkotta szakmai zsűrinek.
Az I. Fokhagyma Fesztivált Zsebics Ilona, Bátya polgármestere nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy létrejött a rendezvény, mely főként Varajti Gábornak és Maros Attilának köszönhető, hiszen ők viselték szívükön ennek a rendezvénynek a sorsát.
„Miért is éppen a fokhagyma és miérti éppen Bátyán? Valóban a tájnak az egyik jellegzetes növénye, gyógynövénye. Igaz, hogy büdös hagymának nevezték már az ókorban is, de már az indiánok is ismerték, hiszen a nyakukban hordták amulettként, hogy elűzze a betegséget, és szemmel verés ellen is használták. A környékünkön, Bátyán az emberek nagyon sok munkát és időt áldoznak arra, hogy a fokhagyma az ételeinkbe, az asztalunkra kerüljön, ezért becsüljük meg ezt a munkát, hiszen ez mindennek az alapja. Még annak is, hogy fokhagyma fesztivál lehet.” – mondta el köszöntőjében a polgármester asszony.
A két főszervező, Varajti Gábor és Maros Attila fontosnak tartotta, hogy a színpadon bátyai, illetve bátyai kötődésű fellépők szórakoztassák az egybegyűlteket, így a nap folyamán koncertet adott Geri-Betli Gábor, de fellépett a Bátyai Hagyományőrző és Nemzetiségi Egyesület Rozmaring Népdalköre, a bátyai Danubia Ifjúsági Fúvószenekar, valamint a Vodenica horvát nemzetiségi tánccsoport is.
A gyerekeknek is kedveztek a szervezők, hiszen egész nap ingyen használhatták az ugrálóvárat, pónikon lovagolhattak, de kipróbálhatták az íjászatot is.
A község apraja nagyja részt vett a rendezvényen és folyamatosan gyúltak a tüzek a bográcsok alatt, sültek a finomabbnál finomabb tárcsás étkek. A főzők közül Kapitány László „Bikás”sem hiányozhatott, akit joggal nevezhetünk a „falu szakácsának” hiszen családi, baráti összejöveteleken, ballagásokon, de még a helyi focicsapatnak is rendszeresen ő főzi a pörköltet és nemcsak a bátyaiak, de a pensylvániai magyarok is imádják a főztjét. A mostani versenyre, hogy hű legyen a nevéhez, marhapofa, pata köröm pörköltet készített Bikás módra, amellyel a bográcsos étkek között az aranyérmet érdemelte ki. A kóstolás után a barátok és családtagok jóízűen el is pusztították – az aranyérmes szavaival élve – a „bika szerkezeteiből” készített ételt, amelybe rutinosan csak a végén került a fokhagyma, hogy ne keseredjen meg.
Abból is jól látszik, hogy Bátya fűszernövénye a fokhagyma, hogy itt nemcsak az ételekbe használják, hanem Harangozóné Tordi Marikának köszönhetően, az országban egyedülállóan itt készül belőle savanyúság és bor. A szakembertől megtudtuk, hogy ahhoz, hogy kiváló savanyúságot készítsenek a fűszernövényből még a felszedést követő egy hónapon belül meg kell tisztítani és el kell rakni savanyúságnak. Ekkor nemcsak hófehér lesz a foghagyma, hanem jó sokáig eláll és a savas hőkezelés hatására elveszti azt a jellegzetes csípős, erős ízét azonban értékes anyagait megtartja, így bátran fogyasztható az ételek mellé. Marika a fokhagyma bor receptjét is megosztotta az olvasókkal:
„A bátyai parasztember is ugyanúgy szereti a bort, mint más, viszont itt nem terem meg a szőlő. Ezért olyan fondorlatos, furfangos lévén kitalálta a fokhagyma bort. A fokhagymát elülteti ősszel, tavasszal megkapálja, Péter Pálkor felszedi, felfűzi. Amikor készen van, elcseréli borért.” A sátornál meg is kóstolhattuk azt az egerszalóki kékfrankos bort, amelyet a háziasszony barátnőjétől kapott fokhagymáért és savanyúságért cserébe.
A népi kultúra nemcsak az anekdotákban elevenedett meg hanem igazi gasztrokulturális élménnyel is gazdagodhatott aki kilátogatott a sportpályára, hiszen több sátornál igazi népi konyhát állítottak fel. Láthattak stelázsit, sparheltot, különböző fokhagymafelszedéshez használatos népi eszközöket, amelyeket már fél évszázada nem használnak, hogy mindezekkel is színesebbé tegyék a fesztivált. Látszódott, hogy a falubeliek elsőre a sajátjuknak érezték a rendezvényt, ami azt bizonyította, hogy a Fokhagyma Fesztiválnak van létjogosultsága Bátyán, így beigazolódni látszik a gondolat, amivel Németh József az eredményhirdetést zárta: Jövőre, veletek, ugyanitt!
(Forrás: kalohirek.hu)