A Földművelésügyi Minisztériummal (FM) együttműködve az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a vadászkamara – megkérdezve a magyar vadászokat és vadászatra jogosultakat – elkészítette a vadászati törvény koncepcióját – mondta a miniszterelnök-helyettes, az OMVV elnöke.
Semjén Zsolt erről a 22. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) Nemzetközi Kiállításon beszélt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által, a nagyvadgazdálkodás időszerű kérdéseiről rendezett konferencián. Elmondta: az idei év fontos feladata az egységes szemléletű vadászati, erdészeti és természetvédelmi törvények előkészítése, és beterjesztése az Országgyűlésnek.
A vadászati törvény három fontos szempontot rögzít majd. Kimondja, hogy 3 ezer hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága, mivel ellenkező esetben gyakorivá válhatna az úgynevezett átmenő vad lelövése, ami veszélyeztetné a magyar vadállományt.
Emellett az üzemterv időtartamát és a bérleti időszak idejét is meg kívánják emelni az új törvényben 20 évre, gazdaságossági szempontok miatt. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az a cél, hogy “az arasson, aki vetett”, ez pedig rövidebb időszak alatt nem lehetséges.Továbbá a szakemberek szerint elkerülhetetlen a trófeabírálat szankciókkal való visszaállítása, mert a vadak egyre fiatalabbak, ez megmutatkozik a trófeák minőségének romlásában is. Nem a túlzott szigor a cél, hanem a magyar vadállomány minőségének javítása – tette hozzá.
Bitay Márton Örs, a FM állami földekért felelős államtitkára az elfiatalodás, a vadállomány minőségének visszaesését a rossz jogszabályoknak és a vadászetika gyengülésének tulajdonította.
Olyan trófeabírálati rendszert kell kialakítani – mondta az államtitkár -, ami pozitív ösztönzéssel, de kellő visszatartó erővel is ösztönzi a magyar vadállomány minőségi összetételének javítását.
A természetvédelmi törvénynek zsinórmértéknek kell lenni az átalakítás során, hogy a jövő nemzedékek számára is hasznos intézkedések szülessenek. Ezért az említett három törvényt kódexszerűen kellene elfogadni, “a három jogszabálynak kéz a kézben kell járnia” – vélekedett Bitay Márton Örs.
Az államtitkár szerint szükséges egy valós állománybecslési rendszer létrehozása; továbbá rendezni kell a hivatásos vadászok státuszát; emellett csökkenteni kell az elkerített területeket, “csak a szakmailag indokolt kerítéseket szabad fenntartani; a tervezés során a térségi szemléletet kell erősíteni; és felül kell vizsgálni a különleges rendeltetésű területek besorolását. A vadkár becslésére hasonló metodikát kell alkalmazni, egységes vadkár-becslési protokollra van szükség – tette hozzá.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke többek között arról beszélt, hogy a NAK-nak 12 ezer olyan tagja van, aki az erdő- és a vadgazdálkodásban érintett, ezért nem véletlen, hogy a NAK szervezeti keretein belül e témával külön kamarai osztály foglalkozik. Az ágazat súlyát jelzi az is, hogy a NAK az ügy támogatása érdekében több stratégiai megállapodást is kötött – mondta az elnök.
(Forrás: MTI)
