Magyarország számára a kereszténység nemzetmegtartó tényező is – emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak történetéről rendezett nemzetközi konferencián Budapesten. Magyarországnak felelőssége van abban, hogy az országok közösen adjanak válaszokat a világot érő kihívásokra, a kormány ezért keresztény külpolitikát folytat – fejtette ki Szijjártó Péter.
Semjén Zsolt a kormányfő helyettese előadásában áttekintette a diplomáciai kapcsolatok elmúlt huszonöt évének és a kétoldalú megállapodások megkötésének gyakorlatát és azt mondta: a szentszéki-magyar vegyes bizottság az elmúlt években olyan eredményeket ért el, ami lehetővé teszi, hogy a katolikus egyház a hitéleti tevékenység mellett az oktatás, az egészségügy, a szükséget szenvedőkről való gondoskodás terén, illetve a közjó előmozdításában is mind nagyobb szerepet vállalhasson. Ez pedig az egész magyar társadalom javát szolgálja.
Kitért arra, hogy a 2010-es kormányváltást követően immár negyedszerre újraindult a vegyes bizottsági munka. Első eredményként 2010. december 27-én a kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megállapodást írt alá – az 1997-es vatikáni megállapodás keretein belül -, amely rendezte a járadékkiegészítést a katolikus egyház számára, és az egyházi oktatási és szociális intézményeknek járó – ám az előző kormány által a Vatikáni Szerződést sértő módon ki nem fizetett – összegek kifizetését. A kormány azután úgy alakította át a vonatkozó jogszabályokat, hogy megfeleljenek az egyenlő finanszírozás elvének, és így a közfeladatot ellátó egyházi intézmények – az iskoláktól a kórházakon át a múzeumi gyűjteményekig – ugyanolyan támogatást kaphassanak, mint az ugyanilyen állami és önkormányzati intézmények, azaz ne szenvedjenek diszkriminációt.
A 2012 októbere és 2013 júniusa között megtartott hat vegyes bizottsági ülés során öt főbb témakörben született egyetértés: így arról, hogy 2010 decemberében a kormány és az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által aláírt megállapodás releváns részei beépülnek a nemzetközi szerződésbe, ami 5,3 milliárdos forrást jelentett, valamint arról, hogy Pápai Magyar Egyházi Intézet státusát, működésének feltételeit nemzetközi szerződésben rögzítik. Egyetértés született arról is, hogy a magyar állam biztosítja, az egyház közcélú tevékenysége és intézménye a hasonló tevékenységet folytató állami és/vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatásra lesz jogosult, s biztosítják a személyi jövedelemadó (szja) tényleges egy százalékának felosztását az egyházak (és a kiemelt költségvetési cél) között. Az állam fedezetet nyújt továbbá a katolikus egyház által végzett hittan- és erkölcstanoktatásra, beleértve mind a kötelező, mind a fakultatív hitoktatást. Emlékeztetett: az 1997-es vatikáni megállapodást módosító új egyezményt 2013. október 21-én, Alberto Bottari de Castello nunciussal írta alá a Parlamentben, s az 2014. február 10-én, a ratifikációs okmányok cseréjével hatályba is lépett.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a katolikus egyház független az állami hatalomtól, saját autonómiával bír, amelyet a történelemben mindig is büszkén védelmezett, önmeghatározása szerencsés módon találkozik a demokratikus államok manapság általánosan elfogadott hozzáállásával. Semjén Zsolt idézte az alaptörvényt is, miszerint állam és a vallási közösségek különváltan működnek, a vallási közösségek önállóak. Hozzátette: a kérdés manapság nem is annyira a különválasztás, az önállóság, hanem sokkal inkább a két fél együttműködésének lehetősége és módja. Az egyház csak az államtól van elválasztva, de nem a társadalomtól, sőt, küldetése ugyanahhoz a társadalomhoz szól, amelynek szolgálatára az állam létrejött.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a folytonosságban hihetetlen erő lakozik, és az elmúlt ezer évet, amióta a történelmi Magyarország és a Szentszék kapcsolatban áll egymással, a történelmi hitelesség és az átláthatóság jellemezte. Rámutatott: az elmúlt ezer év a veszteségek, sikerek, kudarcok és az újrakezdések időszaka volt. Felidézte, hogy a kommunizmus idején az állam el akarta tiltani az embereket attól, ami ezer évig itt volt, s itt van “köztünk”. Úgy gondolták, mindent el kell venni a keresztény közösségektől, ami eszköz, leginkább ki kell venni a kezükből a nevelés eszközét. Negyven év múlva a rendszerváltozás idején egyértelművé vált: a kommunista ideológia nevében nem lehet összetartani egy közösséget, csak szétverni, s nem lehet sikeressé és boldoggá tenni egy országot.
25 éve az volt a kérdés: azok az értékek, amelyek segítettek két diktatúrában embernek maradni, hogyan működnek a szabadság – nagyon sokszor az álszabadság – világában, hozzátéve: az örök érték és a korszerűség egymásnak nem mond ellent. Megjegyezte: most utólag úgy szeretnék látni, hogy ami 65 éve kezdődött és 1990-ben végződött, egy epizód volt a történelemben, és bíznak benne, az is marad. Balog Zoltán beszélt arról is, hogy ma 461 katolikus intézményben 111 020 gyermek tanul óvodától középiskoláig, míg a egyházi oktatásban 200 ezren vesznek részt. Az egyházi oktatás mindig képes volt a megújulásra és tisztelte keresztény hagyományait – fogalmazott, hozzátéve: hogy milyen lesz Magyarország, az azon múlik, hogyan nevelnek az iskolában és a családban.
Magyarországnak felelőssége van abban, hogy az országok közösen adjanak válaszokat a világot érő kihívásokra, a kormány ezért keresztény külpolitikát folytat, amelynek kiindulópontja a keresztény Európa és a keresztény Magyarország – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a konferencián.
Az Országházban, a Magyarország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmából tartott tanácskozáson a miniszter kiemelte: a magyar keresztény külpolitika sarokpontja, hogy az ország komoly felelősséget visel a világban élő keresztény közösségekért, különösen, ha azokat üldöztetés éri, a békére és a stabilitásra törekszik a Közel-Keleten is, ezért a kormány katonák küldésével járulna hozzá az Iszlám Állam elleni fellépés sikeréhez, továbbá felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért, ezért is csak a békés megoldást tartja elfogadhatónak Ukrajnában. A keresztény alapokon álló külpolitika jegyében Magyarország sosem mond le egyetlen állampolgáráról sem, bárhol kerülnek veszélybe, igyekeznek segíteni. Hozzátette: vallásdiplomáciai feladatait a kormány nem tudná sikeresen elvégezni az egyház folyamatos támogatása nélkül.
Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a világban nagy horderejű és egyre gyorsabb változások zajlanak, sokszor elképzelhetetlen mértékű, brutális erőszak üti fel a fejét a világ különböző pontjain. Ebben a helyzetben fontos a szembenézés a valósággal, és világossá kell tenni, hogy ezek a változások olyan kihívások elé állítják a világot, amelyekre az nincs felkészülve. Úgy vélte, a legsúlyosabb kihívásokra máig nem tudtak választ adni, és a válaszok keresése a világ politikai és egyházi vezetőinek felelőssége. Mint mondta, a változások odáig vezettek, hogy szélsőséges és brutális ideológiák által vezérelt eszmék a terror eszközével fenyegetik a velük egyet nem értőket. Könyörtelen támadás érte az értékrendünket, civilizációnkat, a terrorizmus előretörése Európában mára valóság lett. Közölte: Európának össze kell fognia közel-keleti és észak-afrikai barátaival, nem lehet megfutamodni.
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára elmondta: a Magyarország és a Vatikán közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításakor Magyarország éppen kezdett fellélegezni a diktatúra után, de már elkezdték lerakni a szabad és demokratikus Magyarország alapjait. Az 1990-ben aláírt dokumentum jelezte, hogy Magyarország új alapokra, azokra a közös értékekre építi a jövőjét, amelyet a Szentszék is képvisel. Hozzátette: a munkának még nincs vége, a belső, lelki helyreállítás folyamata még a kezdetén tart, pedig erre egész Európában szükség van, és mindennek fontos szereplője az egyház.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében hangsúlyozta: Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai évezredes múltra tekintenek vissza, és ez mindig az egyik jelentős összetevője volt Európa politikai egyensúlyának és kulturális arculatának. A bíboros több történelmi eseményt idézett fel, amelyek összefonták Magyarország és a Vatikán történelmét. Emlékeztetett arra is, hogy a náci diktatúrát követő szovjet uralom kiutasította a nunciatúrát Budapestről, így a Szentszék és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok megszakadtak. 1990-ben a diplomáciai kapcsolatok 25 évvel ezelőtti helyreállítása jelképes értékű volt, jelezte Magyarország visszatalálását a nyugati népek családjába. Erdő Péter kiemelte: ma is értékes az Apostoli Szentszék magyarországi munkája, hiszen nemcsak a magyar egyház és társadalom munkáját segíti, hanem hozzájárul a magyarság és a szomszédos népek megbékéléséhez és együttműködéséhez is.
Alberto Bottari de Castello nuncius köszöntőjében felidézte, hogy a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok mintegy ezer évre nyúlnak vissza, és a diplomáciai kapcsolatoknak voltak jó és nehéz pillanatai egyaránt. Most azért vannak itt, hogy emlékezzenek, ünnepeljenek és megerősítsék az együttműködésre irányuló akaratukat.
Paul Richard Gallagher, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős államtitkára előadásában kiemelte: 1990-től a katolikus egyház intézményeivel, munkájával hozzájárul Magyarország morális újraépítéséhez. Kitért arra, hogy a keresztény örökségre hivatkozik a magyar alaptörvény is, a keresztény értékeken alapul annak megszövegezése.
A konferencián részt vettek a diplomáciai testület képviselői, jelen volt Schmitt Pál volt államfő, Boross Péter egykori kormányfő.
(Forrás: MTI)
