A Huba utcai Kármelhegyi Boldogasszony-templomban és rendházban május 28-29-én kétnapos konferencián emlékezett meg a magyarországi kármelita rend arról, hogy ötven évvel ezelőtt, 1966. május 29-én adta vissza lelkét a Teremtőnek Marcell atya, kármelita szerzetes. A rendezvény nyitóbeszédét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke tartotta.
Semjén Zsolt konferencia megnyitó beszédében elmondta: tavaly ünnepeltük a keresztény misztika egyik legnagyobb alakja, a kármelita Avilai Nagy Szent Teréz születésének 500. évfordulóját. Az ő és Marcell atya élete is egyértelműen megmutatja, hogy mindnyájan meg vagyunk hívva a lelki élet teljességére, hogy a belső várkastély felragyogjon. Ez teljesen független a hivatásunktól, élethelyzetünktől. Semjén Zsolt föltette a kérdést, mit jelent a Miatyánkban szereplő fohász: „Jöjjön el a Te országod”. Jelenti egyrészt azt, amit Szent Pál mond, hogy az idők végezetén megvalósul Isten egyetemes uralma. Másrészt azt is jelenti, hogy engedjük be a szívünkbe Jézus Krisztust. A miniszterelnök-helyettes szerint nem keresztény magatartás az, ha valaki úgy gondolkozik: elmegyek vasárnaponként a szentmisére, próbálok katolikus elvek szerint élni, de egyébként nem törődöm azzal, hogy mi lesz a hazámmal, mi történik a világban. A keresztségben kapott küldetésünk ugyanis arra szól, hogy a mi kis világunkat – ahová a Gondviselés kegyelméből kerültünk – elmozdítsuk az evangélium irányába, próbáljuk meg a környezetünkben Krisztus királyságát építeni. Tanárként, orvosként, lelkipásztorként, ki-ki a maga területén. Semjén Zsolt ugyanakkor hangsúlyozta: a magunk ereje soha nem elég ahhoz, hogy változtassunk a dolgokon, ehhez mindig szükségünk van Isten kegyelmére.
Felidézte Marcell atya Szépszeretet című önéletírásából azt a részt, amelyben egy színházi élményét meséli el: a főszereplő házaspár sokféle nehézséggel néz szembe, és végül már csak abban reménykednek, hogy majd a szolgálólányuk, Vica megoldja a gondjaikat. Marcell atya ezt úgy értelmezte, hogy amit mi nem tudunk megoldani, azt majd a Szűzanya közbenjárása révén megoldjuk, Isten kegyelmével. Marcell atya teljes mértékben ráhagyatkozott Krisztusra és Máriára, minden gondját eléjük tárta. Ez a máriás lelkület különösen fontos nekünk, világban élő embereknek. Természetesen mindent meg kell tennünk, ami rajtunk múlik, de emellett ne felejtkezzünk el kérni a Szűzanya közbenjáró segítségét. Hagyatkozzunk mindenkor a Gondviselésre, és ne a saját akaratunkhoz ragaszkodjunk. Erre példa nekünk Marcell atya élete.
Semjén Zsolt szerint Marcell atya és a szentek tekintetében három dolgot kell különösen végiggondolnunk. Az egyik, hogy a szentek radikálisan felszólítanak bennünket, hogy törekedjünk az életszentség megvalósítására. A másik, hogy az Úristen az Ő végtelen kegyelméből úgy rendezi el a világ dolgait, hogy mindig legyenek közöttünk szentek, a legsúlyosabb megpróbáltatások, legsötétebb diktatúrák idején is. Végül pedig a szentek segítenek rajtunk azáltal, hogy közbejárnak értünk Istennél. Semjén Zsolt állítja: személyes életében többször is megtapasztalta, hogy Marcell atya közbenjárt érte az Úrnál.
(Forrás: magyarkurir.hu)
