Kiemelt törekvés, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában minél többen támogassák aláírásukkal a Minority SafePack kezdeményezést, amelynek célja az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtése. Többek között ezt tartalmazza a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) zárónyilatkozata, amelyben – mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ülés után pénteken ismertette: teljes konszenzus volt a résztvevők között.
A dokumentum szerint arra biztatják a magyar szervezetek képviselőit, hogy minél szélesebb körben adjanak tájékoztatást a kezdeményezés fontosságáról. Olyan ügyről van szó, amely nagymértékben befolyásolhatja az Európai Unió országaiban élő magyar és más őshonos kisebbség jogainak biztosítását. Semjén Zsolt és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Máért plenáris ülése után, a sajtó képviselői előtt írta alá a kezdeményezést.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke megköszönte a Máért tagszervezeteinek a kezdeményezés támogatását. Kiemelte: tudják, hogy ez egy nehéz és hosszú ügy, aminek nem lesz rögtön eredménye. Bíznak azonban benne, hogy az unió változni fog, és odafigyel az őshonos kisebbségekre, arra az 50 millió emberre, aki az unió államaiban él. Arra kérte a pártokat, segítsék, hogy összegyűljön az egymillió aláírás.
Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke azt mondta: egyértelműnek kellene lennie, hogy védelmet élveznek az őshonos kisebbségek, de ez ma nincs így, a kérdés jelenleg nemzeti hatáskörbe tartozik.
Semjén Zsolt elmondta: az ülésen abban is teljes konszenzus volt, hogy elvetik Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének javaslatát a határon túli magyarok szavazati jogának elvonásáról. Ezt az ellenzéki politikus nyilvánvalóan a politikai haszonszerzés reményében dobta be, és Szél Bernadett (LMP), valamint Mesterházy Attila (MSZP) is megfogalmazta tiltakozását – mutatott rá. Jelezte: az ukrán oktatási törvény elleni fellépés ügyében szintén teljes egyetértés volt.
Megállapodtak abban is, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve lesz, illetve, hogy Mátyás király emlékévet hirdetnek jövőre – ismertette a miniszterelnök-helyettes. Előbbi kapcsán rámutatott: első lépésként a 42 ezer forinttal járó babakötvényt és a 62 ezer forinttal járó anyasági támogatást terjesztik ki, s azt azok is megkapják, akiknek nincs magyarországi lakcíme. A kormány szándéka ugyanakkor, hogy a demográfiai helyzet javítása érdekében, amit lehet, kiterjesztenek a külhoniakra is.
A Máért zárónyilatkozata üdvözli, hogy a nemzet közjogi egyesítésének eredményeképp az elmúlt hat és fél évben több mint egymillióan kérelmezték a magyar állampolgárságot és várhatóan idén leteszi az egymilliomodik állampolgár az esküt.
Üdvözlik, hogy 65 ösztöndíjas részvételével folytatódik a szórványban működő magyar szervezetek munkáját segítő Petőfi Sándor-program, illetve a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddig elért eredményeit. Örömüknek adnak hangot, hogy a program 2018-ban újabb források bevonásával folytatódik.
Szorgalmazzák, hogy a szomszédos országokban tevékenykedő magyar állami vagy magyar magántulajdonú részesedéssel rendelkező vállalatok termékeiken és szolgáltatási tevékenységük során törekedjenek a magyar nyelvhasználatra.
A zárónyilatkozatban – amelybe ellenzéki javaslatokat is beépítettek – aggodalommal tekintenek a nyelvhasználat és az állampolgárság szabályozására vonatkozó, előkészületben lévő ukrán törvénytervezetekre, amelyek tovább szűkítenék az ott élő nemzeti kisebbségek jogait. Szorgalmazzák továbbá egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását.
Erdélyt illetően megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat és hatósági intézkedéseket, aggodalommal figyelik azok sűrűsödését és kiszélesítését.
Határozottan tiltakoznak a romániai magyarság választott vezetőit sújtó hatósági önkény ellen. Aggasztónak tartják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, tiltakoznak a korábban már jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának, illetve a bennük működő magyar oktatási intézmények jogszerű működésének megkérdőjelezése ellen. Elfogadhatatlannak tartják, hogy adminisztratív hibára való hivatkozással felfüggesztették a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium működését. Bíznak abban, hogy az iskola ügyében mihamarabb törvény által biztosított kedvező megoldás születik, és a 2018/2019-es tanév beiskolázási tervében az intézmény státusa a magyar közösségre nézve kedvező módon jelenik meg. Szorgalmazzák az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályok módosítását, a nyelvhasználati küszöb 10 százalékra csökkentését, illetve annak szabályozását, hogy az egy településen élő, 5000-nél kisebb lélekszámú magyar közösségeket is megillesse az anyanyelvhasználat joga.
Felvidékkel összefüggésben szorgalmazzák, hogy a szlovák kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Szlovákia megfeleljen nemzetközi vállalásainak, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoznak, továbbá a szlovák jogrendben már meglévő nyelvi jogok érvényesíthetők legyenek a gyakorlatban.
Szorgalmazzák a Győr-Csallóköz közötti autópálya megépítésének elősegítését is.
Vajdaság tekintetében elismeréssel állapítják meg, hogy Magyarország és Szerbia együttműködése példaértékű, reményüknek adnak hangot, hogy a nemzeti tanácsokról, valamint a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvények módosítását az év végéig elfogadják. Támogatják továbbá a Vajdasági Magyar Szövetség küzdelmét az anyanyelvi oktatásért különösen a kislétszámú osztályok esetében.
(Forrás: MTI)
