Nem azért van a magyar állam, hogy kiállítsa a lakcím-kártyákat és kátyúzza az utakat. A magyar állam küldetése az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Hír TV Péntek 9 című műsorának vendége volt.
Elszaporodtak az őt ért személyes és politikai támadások – mondta a műsorban Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes ezt úgy megszokta, hogyha dicséretet kapna, lelkiismeret-vizsgálatot tartana, mit csinált rosszul. De nem volt ez másként korábban sem, hiszen még fiatal politikusként, amikor egyes destruktív szekták vagy a szcientológia ellen felszólalt, az SZDSZ akkori miniszterei, politikusai elképesztő össztüzet zúdítottak rá.
A támadások sok esetben megerősítik az embert, hiszen eleve azt támadják, aki határozottan és markánsan képvisel egy értékrendet, és azok támadnak legerősebben, akik ezzel leginkább szemben állnak – mondta a miniszterelnök helyettes. A veszélyt az jelenti, ha a jobbító szándékú, építő kritika vagy a jogos kifogások hangjai a személyeskedés ricsajában elvesznek és a politikusok nem hallják meg ezeket a hangokat. „Keresztény emberként ezen segít az, ha az ember esténként lelkiismeret-vizsgálatot tart” – mondta a KDNP elnöke. A politikus lelkiismerete azonban nem csupán köz-, hanem magánemberként is érvényes: időt kell tölteni a családdal, a gyerekekkel. „A politikus Semjén Zsolt helyett vagy mellett sokszor a magánembernek kell viselnie a felelősséget” – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.
A jövő heti parlamenti döntést követően a 2019-es európai parlamenti választáson az európai uniós lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárok is szavazhatnak a magyarországi pártlistákra. Ez három csoportot érint: a kárpátaljai magyarságot, a vajdasági magyarokat és a világszerte diaszpórában élő magyar állampolgárokat. Természetesen azok a kettős állampolgárok, akik más európai uniós országban rendelkeznek állandó lakcímmel, az adott ország pártlistáira szavazhatnak, például a Székelyföldön élők a romániai pártlisták közül választhatnak – ismertette Magyarország miniszterelnök-helyettese. Ennek ellenére a javaslatot máris össztűz alá vette a baloldali ellenzék.
A hűvössé vált ukrán-magyar viszonnyal kapcsolatban elmondta: a konfliktus hátterében az ukrán-orosz konfliktus áll, ennek elszenvedői az orosz kisebbség mellett a más nemzeti kisebbséghez tartozók. A jelenlegi ukrán nacionalista kormány megvonta az ukrajnai kisebbségek alapvető jogait, ami tizenhatmillió orosz mellett több százezer sőt millió tatárt, lengyelt, románt, magyart érint. Semjén Zsolt magánvéleményként elmondta: az ukrán állam fél, hogy az orosz állampolgárság kiterjesztése az ország szakadásával fog felérni, de ezért azt nem az oroszokon, hanem másokon kéri számon, miközben alapvető feladatait képtelen ellátni, a társadalom pedig romokban hever. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni a magyar állam segítségével elért eredményeket a kárpátaljai magyarság tekintetében. A kormány gazdaságfejlesztést hajt végre Kárpátalján, és ezeket semmi sem fenyegeti. Sok esetben az ottani magyar élet fennmaradásáért felelős lelkészek, tanárok, orvosok fizetését a magyar állam adja, amit az évek során megdupláztak.
A magyar állam biztosítja a hazai kisebbségek egzisztenciális megmaradásának feltételeit. Ennél fontosabb azonban a magyar nemzetpolitika azon alapelve, mely szerint a magyarságot minden olyan kisebbségi jognak meg kell illetnie, amire az Európai Unióban már példa van. Tehát ha egy dél-tiroli osztráknak jár a területi autonómia, akkor azt ne lehessen megtagadni a székelyföldi magyartól sem.
Semjén Zsolt szerint a legfőbb kérdés: mi végre van a magyar állam? Nem azért van a magyar állam, hogy kiállítsa a lakcím-kártyákat és kátyúzza az utakat. A magyar állam transzcendens küldetése az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyarok életminősége javuljon. A magyar nemzet pedig akkor marad fenn, ha minden része fennmarad – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A Semjén Zsolttal készült teljes beszélgetést ide kattintva tekintheti meg.
(Forrás: kdnp.hu)
