Az óév utolsó napján Seregély István visszaadta lelkét a Teremtőnek. Az alábbi írással Lukács Tamás, a KDNP volt országgyűlési képviselője emlékezik a nyugalmazott egri érsekre.
Seregély érsek úrnak az egyik kedvenc szavajárása az volt, „A fák arra dőlnek, amerre nőnek”.
Ez a mondat jutott eszembe, amikor meghallottam a halálhírét. Nem tudtam, hogy ez a mondat az erdész édesapjától származik, vagy a hűségben megélt és a hitelességgel megpecsételt hivatás mondatta csak vele.
Biztos, hogy sokan és méltón fognak ezekben a napokban megemlékezni róla, hiszen egy olyan főpap távozott közülünk, aki a rendszerváltás időszakának hiteles tanúja volt. Kötelességét egyszerűségben, feladatait nagylelkűségben teljesítette, döntéseiben az irgalmat gyakorolta.
Mégis számunkra, számomra személye és személyisége adja meg a kegyeleti érzést.
Sokan azt mondták róla, hogy meglátásaiban, megnyilatkozásaiban pesszimista volt. Utólag kiderült, csupán realista. Gyakorta mondta: „Negyven év elnyomását negyven év alatt lehet visszaépíteni.”
Az életútjából és a természetéből adódott, hogy a napi politikától igyekezett távol tartani magát. Hiszen ahhoz a papi nemzedékhez tartozott, akik kispapként megtapasztalták az ateista elnyomó rendszer szigorát, a forradalom utáni terrort és manipulációt, és tudhatták, hogy amíg a rendszer fennáll, addig nem lesz vallásszabadság. Azt viszont nem sejthették, hogy akkor sem, ha a rendszer foszlányai még fennmaradnak.
E nehézségek ellenére érdekelte a közélet, amelyhez mindig keresztény értékrendi alapon viszonyult. Talán a személyi kapcsolódások tették, hogy különös módon figyelemmel kísérte a KDNP újkori történetét, hiszen Csépe Béla osztálytársa, Básti Tamás ministránsa, jómagam pedig két évtizeden át áldoztatója voltam. Ezért keseredett el, amikor külső erők hatására belső feszültségekkel terhelve az egyetlen értékalapú pártot szétverték. Amikor beszámoltam róla, hogy kizártak a pártból, szomorúan rám nézett és csak annyit kérdezett „ki maradt még?”.
Ezért volt számára az újjáépítés örömteli, és barátságot ápolt Semjén Zsolttal is. Látta, hogy a szövetség értékalapú.
Az értékek alapján történő vélemények az igazán időt állók és csak az ilyen megnyilvánulások az igazán megalapozottak.
Majdnem tíz évvel a 2015-ös migrációs válság kialakulása előtt figyelmeztetett, hogy amennyiben a gazdasági rend kisemmizi a jóléti társadalmakon kívüli világban élő embereket, meg fognak indulni. Egy darabig lehet ezt a helyzetet rendőri vagy katonai eszközökkel kezelni, de a megoldást mégis az alapoktól kell kezdeni.
Isten irgalmában bízva ismételjük mind, akik ismertük és szerettük, hogy a fák arra dőlnek, amerre nőnek. „A Szent István alapította egri egyházmegye nyolcvanadik főpásztora megtért gazdájához.” Oda, ahová mindig vágyott, ahol várja boldog Brenner János, akivel együtt szentelték és osztálytársa, Csépe Béla. Feltámadás örömében reménykedünk, hogy egyszer mindnyájan együtt leszünk.
Lukács Tamás
