„Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn a hazát” – ezzel a mottóval indított programsorozatot a mintegy hatezer tagot számláló Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ). A reformátusok és evangélikusok felé is nyitott, ám döntően katolikusokból álló szövetség tizenhét városban tart rendezvényeket.
A „keresztény gyökerekről” és a nemzettudatról szóló előadások a katolikus püspöki kar tavaly kiadott körleveléhez kapcsolódnak, amely a veszélyesnek ítélt újpogányság terjedésére hívta fel a figyelmet. A keresztény tanításokat részben átvevő, részben átértelmező vagy tagadó újpogány nézetek elsősorban a szélsőjobboldalon örvendenek nagy népszerűségnek, de az utóbbi években a katolikus egyházat követő hívek közösségeiben is megjelentek.
– Érezhetően erősödik az újpogányság, amelynek szellemi, erkölcsi és politikai vonzata is van – állapítja meg Osztie Zoltán. – Az újpogány irányzatok próbálnak szembemenni a tényekkel, tagadják például, hogy Jézus a zsidó nép történelmében megtestesülő megváltó: a magyarokkal vérrokon pártus hercegnek tartják. Azzal, hogy elvitatják a kereszténység meghatározó szerepét Magyarország kialakulásában és fejlődésében, a magyar történelmet is megtagadják.
Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy az újpogányságnak magyarellenes vetülete is van, ami egyfajta politikai radikalizmusban ölt testet. Való igaz, hogy mindezt elsősorban a Jobbik jeleníti meg. Az ilyesfajta szellemiséggel mindig is szembe fogunk helyezkedni, a keresztény értelmiségiektől távol áll a politikai radikalizmus.
(Forrás: NOL)
