Vitás, vajon érvényes-e az OVB tegnapi alakuló ülése. Az OVB törvényi kötelezettsége közzétenni a határozatait, és mivel az elnökről és helyetteséről szóló határozatot nem tették közzé, azt meg sem lehet támadni bíróságon.
Az Országgyűlés 196 igen szavazattal, 145 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett a Ve. 23.§ (4) bek rendelkezése szerint, a tegnapi nap során – 2010. február 15-én – megválasztotta az Országos Választási Bizottság (OVB) 5 választott tagját, valamint 2 póttagját.
Ezt követően az új OVB tagok az Országgyűlés elnöke előtt letették az esküjüket (Ve. 28.§. (1) bek.), majd alakuló ülést tartottak. Az alakuló ülésen az OVB megválasztja elnökét és annak helyettesét (Ve. 28.§. (2) bek.). Az OVB testületként működik. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet (Ve. 29.§. (1) bek.). Az OVB alakuló ülésen azonban tartózkodó szavazat is volt.
A Ve. 29.§. (1) bek. rendelkezése szerint azonban tartózkodással nem lehet szavazni, ebből következően a szavazás érvénytelenségét kellett volna megállapítani és ennek következtében új szavazást kellett volna elrendelni.
Az új szavazás nem formális aktus, mert az új szavazásnál természetesen előfordulhat, hogy valaki másképpen szavaz, ezért más lesz a szavazás eredménye, mint az érvénytelen szavazásé volt. Ezért az új szavazást nem lehetett volna törvényesen megkerülni, ugyanis nem lehet tudni, hogy a tagok az új szavazás alkalmával miképpen szavaztak volna.
Mindezekből véleményem szerint megállapítható, hogy a tegnapi OVB alakuló ülésen eszközölt elnököt és elnökhelyettest választó szavazás érvénytelen, ebből következően az eredménye is, minek okán az OVB jelenleg „fej nélküli lovas”, sem elnöke, sem pedig elnökhelyettese nincs.
A választójogi törvény alapján még ennél súlyosabb következtetés is levonható, amennyiben abból indulunk ki, hogy a Ve. 28.§. (2) bek. második mondata értelmezéséből megállapítható, hogy amennyiben az OVB az alakuló ülésén törvényesen nem választotta meg elnökét és elnökhelyettesét, úgy új alakuló ülést kell tartani, hiszen az alakuló ülésnek e két tisztségre történő személy választása a célja.
A Ve. 26. § (1) bek alapján pedig a régi OVB megbízatása nem az új OVB parlamenti megválasztásával szűnik meg, hanem az alakuló üléssel. Amennyiben pedig újabb alakuló ülést kell tartani, az előző alakuló ülés törvénytelensége okán, akkor jelenleg a régi OVB-nek van még mandátuma, ami egyben azt is jelenti, hogy a tegnapi nap során hozott OVB határozatok mind törvénytelenek.
Tehát interregnum van, ami jogbizonytalanságot okoz. Fentieket továbbá színezi az a körülmény, hogy az OVB alakuló ülésén törvénysértően hozott személyi döntés a bíróság előtt azért nem támadható, mert azt nem tették közzé határozat formában, pedig ezt a Ve. 29/B. § (1) bek. kötelezően előírja. A Ve. vonatkozó rendelkezése szerint ugyanis a választási bizottság határozattal dönt és azt a meghozatala napján írásba is kell foglalnia!
Határozat nem született, így jogorvoslati lehetőség nincs! A választópolgár még a Legfelsőbb Bírósághoz sem tud fordulni a Ve. 82.§ (2) bek. a) pontja alapján jogszabálysértésre hivatkozással, mert bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet is csak OVB határozatával szemben lehet benyújtani, határozat pedig nincs!
További jogsértés az írásbeliségnek megsértése is!
Fentiek okán, egyéb lehetőség nem lévén az ombudsmanhoz fordulok.
Budapest, 2010. február 16.
Dr. Vejkey Imre
(Forrás: kdnp.hu)
