„Ha ezt a barbárságot a román politika nem akarta megakadályozni, akkor az morális botrány, ha nem tudta, az pedig államigazgatási csőd” – írta Facebook-oldalán az Úz-völgyi incidensre reagálva csütörtök este Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
Az RMDSZ is elítélte az erőszakos román provokációt, míg Románia Budapestre akkreditált nagykövetét péntekre tiltakozásul berendelték a magyar Külügyminisztériumba.
+
Erőszakkal benyomult az úzvölgyi katonatemetőbe csütörtök délután a helyszínre csődített több ezer román megemlékező, és ott ortodox szertartás keretében felszentelték a temetőben törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
A karhatalmi erőknek alig fél óráig sikerült pajzsot képezniük a lakatlan hegyi település temetője előtt élőláncot képező székelyföldi tiltakozók és a több ezer román megemlékező között. A zászlókkal felvonuló román tömeg a csendőrséget és a magyarokat becsmérlő jelszavakat skandált, az élő láncban álló székelyek pedig hangosan imádkoztak.
A román megemlékezők többször is megpróbálták áttörni a csendőrkordont, hogy a kapuhoz jussanak, de kísérleteik mindaddig nem jártak sikerrel, míg a temető oldalsó, hátsó részén több tucat, futballhuligánnak kinéző fiatal be nem jutott a sírkertbe. Ők belülről kitépték a székelykapu szárnyát, így a tömeg benyomulhatott.
A székelyeknek el kellett távolodniuk a kerítés mellől, mert belülről zászlórudakkal bántalmazták őket. Ezután került sor az ortodox szertartásra, amelynek keretében – a papok szóhasználata szerint – felavatták és felszentelték az onnan húsz kilométerre lévő Dormánfalva polgármesteri hivatala által önkényesen állított emlékművet.
A magyar tüntetők elvonultak a helyszínről. Az ortodox szertartást koszorúzási ünnepség majd a szervező civil szervezetek vezetőinek szónoklatai követték. A felszólalók hangsúlyozták: Úzvölgye Románia része, ahol nem lehet megakadályozni a román hősökről való megemlékezést.
A megmozdulás egyik szervezőjének, a Calea Nemului (Nemzet Útja) Egyesületnek az elnöke, Mihai Tarnoveanu kijelentette: az úzvölgyi katonatemető román keresztjeihez a jogot az elesett katonák véráldozatával szerezték. Hozzátette: ha a kormány arról döntene, hogy a temető Csíkszentmárton községhez tartozik, az a döntés sem moshatja le a román hősök vérét. Úgy vélte: mindegy, hogy a temető Hargita vagy Bákó megye területén fekszik, mert mindkettő román föld.
A ceremónia folytatásaként felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akit tudomásuk szerint az Úz-völgyi katonatemetőben temettek el, majd megkoszorúzták az emlékművet.
Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az úzvölgyi első világháborús sírkertben, félszáz betonkeresztet és egy emlékművet felállítva ott. Az emlékműállítást a román kulturális minisztérium, a védelmi minisztérium és az építési felügyelőség is törvénytelennek minősítette. Bákó megye prefektusa péntekre helyezte kilátásba az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon, ha addig a dormánfalvi polgármester nem tisztázza a jogi helyzetet.
Az egykori államhatár mellett fekvő, lakatlan Úzvölgye település közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de Hargita és Bákó megye kataszteri hivatala 2001-ben a település területét a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvának juttatta. A Bákó megyei kisváros önkormányzata március 29-i határozatával a város közvagyonába sorolta, április közepén pedig a településre telekkönyveztette a katonai temetőt.
(Forrás: kdnp.hu)
