75 éves a kereszténydemokrácia Magyarországon – ezzel a címmel szervezett ünnepi ülést október 31-ére az Országház Felsőházi termébe a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma. A tanácskozás címe egyértelmű utalás egy háromnegyed századdal ezelőtti eseményre: ekkor alakult ugyanis – a német megszállás és a nyilas uralom idején, illegalitásban – a Keresztény Demokrata Néppárt. A párt és a hazai kereszténydemokrácia történetéről most dokumentumfilm is készült, melyet a KDNP YouTube-csatornáján lehet megtekinteni.
Az emlékülés Harrach Péternek, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnökének, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetőjének köszöntőjével vette kezdetét.
Harrach Péter kiemelte: nagy bátorság kell ahhoz, hogy a politika világában valaki ma a keresztény utat válassza. A jelző kötelez, ennek meg kell felelni – jelentette ki, hangsúlyozva: ma sok támadás éri azt, aki a keresztény értékrendet következetesen képviseli.
Keresztény politikusnak az nevezhető, aki a magánéletében elkötelezett keresztény, közéleti tevékenysége során pedig egyháza társadalmi tanítását képviseli – állapította meg a KDNP frakcióvezetője.
Rámutatott: a keresztény politikusokat két oldalról támadják. Balról, az ateista kioktatók, akik saját bevallásuk szerint sem hívők, de kioktatnak arról, hogyan kell egy kereszténynek viselkednie. Jobboldalról pedig a jó szándékú, de naiv, a politika világa iránt érzéketlen hívők, akik nem tudják, hogy a keresztény elvszerűséget a politikai megvalósíthatóság keretén belül tudja képviselni a keresztény politikus.
Ezt követően Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz Országos Választmányának elnöke előadását hallgathatták meg a résztvevők. A házelnök úgy fogalmazott: identitásrombolók és identitásvédők küzdelme zajlik ma az európai politikában, gazdaságban és kultúrában, a magyar alaptörvény ugyanakkor biztosítja az önvédelem lehetőségét a civilizációs támadásokkal szemben.
A KDNP országgyűlési frakciója és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) szervezte ünnepi ülésen Kövér László úgy fogalmazott: „mindaz, ami a napjainkban az európai politikában, gazdaságban és kultúrában történik, lényegét tekintve nem egyéb, mint az identitásrombolók és identitásvédők küzdelmének a vetülete”.
A házelnök hangsúlyozta: mindezek ismeretében és tapasztalatában „kellő szerénységgel, de jó szívvel” mondhatják el, hogy a kereszténydemokrata képviselőkkel együtt megalkotott és elfogadott magyar alaptörvény az „identitásvédelem legkorszerűbb közjogi eszköze”, amely biztosítja az önvédelem lehetőségét mindazon civilizációs támadásokkal szemben, amelyek Európát – és benne Magyarországot – fenyegetik az előttünk álló időkben.
„Nincs ma Európában más nemzeti alkotmány, amelynek mélyebb keresztény értékalapja, erősebb nemzeti karaktere és korszerűbb családvédelmi közösségi szemlélete lenne, mint a magyarnak” – fogalmazott Kövér László.
A házelnök az egyetemes kereszténydemokrata gondolatot, a liberális politikai gondolatot és a fasiszta, illetve kommunista gondolatot összehasonlítva úgy vélte: az egyetemes kereszténydemokrata gondolat az egyedüli, amely a múlt, a jelen és jövő idődimenzióiban természetes és egymásba fonódó közösségekként értelmezi az emberi társadalmat.
A kereszténydemokrata gondolatban a jelenleg élők, a már elhunytak és a még meg nem születettek olyan közösséget alkotnak, amelyet családi, hitbéli és nemzeti nyelvi-kulturális kötelékek fűznek össze, és amelynek egyensúlyát az egyéni és közösségi jogok mellett, az egyéni és közösségi kötelezettségek gyakorlása is biztosítja, valamint az a tudat, hogy saját emberi létünk és akaratunk fölött létezik egy örök teremtő erő – fejtette ki.
Hozzátette, mindezt az egyetemes kereszténydemokrata mondanivalót magyarul három szóban – „Isten, haza, család” – össze lehet foglalni.
„Ebben a három szóban minden benne van, amiért emberként érdemes élni, és magyar politikusként érdemes küzdeni a XXI. században is” – jelentette ki a házelnök, egyben arra figyelmeztetve: küzdelemben a jövőben sem lesz hiány.
Hangsúlyozta: a múltból megtanulhatták, hogy „az emberi észbe vetett hittel visszaélő szekuláris haladáskultusz jegyében politikai uralomra törők” az európai politikában miként ásták alá a keresztény gondolat hatóerejét, és a XX. században miként torkollott mindez két világháborúba és két totalitárius diktatúrába.
Kövér László szerint a jövőben pedig az a veszély fenyegeti Európát, hogy ezúttal „az emberi identitással visszaélők”, egy újabb haladáskultusz jegyében igyekeznek minden akadályt elhárítani az országok és nemzetek alávetésére és kifosztására szolgáló politikai uralmuk útjából.
Úgy vélte, az ebbe az irányba megteendő döntő lépés: „az Isten, a haza és a család kiiktatása az emberek lelkéből és életéből”.
A házelnök szerint az újabb haladáskultusz „fedőneve” ezúttal nem humanizmus, hanem az úgynevezett „transzhumanizmus”, amelynek hirdetői „körmönfontan” azt vallják, hogy a XXI. században a műszaki fejlődés olyan gyors, hogy az emberi identitás csak akadálya lehet a további fejlődésnek, ezért mindekinek úgynevezett „fluid identitást”, vagyis valójában identitásnélküliséget ajánlanak.
Kifejtette: az emberi értéktudat szétveréséhez a nemi, családi, nemzeti és vallási identitás szétzilálásán keresztül vezet az út, ezen az úton ugyanis szétrombolhatóak mindazon intézmények – a család, a nemzeti államok és keresztény egyházak -, amelyek az emberi önazonosság legfontosabb alkotóelemeit hivatottak erősíteni és oltalmazni.
Arra figyelmeztetett: a „közösséginek mondott média, az úgynevezett mesterséges intelligencia és a kvantumfölény eléréséért vívandó verseny XXI. századi világában” az Istenétől, hazájától és családjától megfosztott emberekre korábban sohasem tapasztalt, „csontig ható és lélekemésztő magány leselkedik”.
A házelnök felidézte Ludwig Erhard, kereszténydemokrata politikus 1957-ben írott, a német és az európai szociális piacgazdaságot eszmeileg megalapozó, „Jólétet mindenkinek” című könyvét, és reményét fejezte ki, hogy a következő nehéz évtizedekben egy újabb „katartikus hatású európai kereszténydemokrata politikai gondolat” és alapmű fog születni, amelynek a címe akár az is lehet majd, hogy „Közösséget mindenkinek”.
Kövér László az elmúlt hetvenöt év „súlyos próbatételek alá vetett, de talpon maradó magyar kereszténydemokrácia” történelmi eredményének, elégtételének és kárpótlásának tartotta, hogy a KDNP 2010-ben, a választók döntése értelmében alkotó részese lehetett Magyarország alkotmányozó többségének, és azóta is cselekvő részese a haza és a nemzet felemelését biztosító politikának. “Büszkék lehetnek minderre, és köszönjük mindezt önöknek az Istenben, hazában és családban hívő minden magyar ember nevében!” – tette hozzá.
Kijelentette: „együtt olyan politikai erő vagyunk, amely a választópolgárok akarata szerint képes megvédeni Magyarországot, képes megerősíteni a közép-európai együttműködést, és képes ezáltal hozzájárulni Európa – a gyermekeink és unokáink biztonságos élete szempontjából elengedhetetlen – politikai és szellemi megújulásához is”.
Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, miniszterelnök-helyettes előadásában rámutatott: ma a KDNP az egyetlen történelmi, kereszténydemokrata, keresztényszociális, és az egyetlen világnézeti párt a magyar politikai palettán.
A politikus felidézte a párt 1944-es megalakítását, kiemelve, hogy az alapítóatyák ellent mondtak előbb a barna, majd a vörös diktatúrának.
Rámutatott: a KDNP az egyetlen történelmi párt, amelyik a porondon maradt, és ez annak köszönhető, hogy hűségesek maradtak ahhoz a kereszténydemokrata örökséghez, amelyet az alapítóatyák lefektettek. Ez az az erkölcsi alap, amely 75 éven át megtartotta a kereszténydemokráciát Magyarországon – mutatott rá a kisebbik kormánypárt elnöke.
Hozzátette: KDNP ma az egyetlen kereszténydemokrata és keresztényszociális alapokon álló párt. Kifejtette ugyanakkor, hogy nem egy, hanem két koordináta-rendszer van. Az egyik, amelyik szerint a KDNP markánsan jobboldali párt, mert védi a hagyományosan konzervatív értékeket, a vallásszabadságot, az egyházak szabadságát, a nemzeti elkötelezettséget, a hagyományos családmodellt. Ennek tagadását jelenítette meg az egykori SZDSZ – mutatott rá.
Ugyanakkor van egy másik koordináta rendszer is, amely a tőke-munka köré szerveződik – folytatta – kiemelve: a KDNP azt az álláspontot képviseli, hogy „sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül fenn nem állhat”, de a munka elsődleges a tőkével szemben, ugyanis jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Eszerint a KDNP – szociális értelemben – akár mérsékelten baloldali pártként is definiálható – jegyezte meg.
A KDNP elnöke kitért arra is, hogy pártja az egyetlen világnézeti párt. Kiemelte: minden kereszténydemokrata pártnak van egy sajátos dilemmája, hogy ha következetesen hűségesek az egyház tanításához, beleértve legkiszolgáltatottabb és legjobb inkább jogfosztott kisebbségnek, a magzati korban lévőknek, vagy a házasságnak a védelmét, akkor ez sokszor nem találkozik a közízléssel, és szavazatvesztéssel jár.
Két lehetőséget vázolt fel: az egyik, hogy hűségesek az egyház tanításához, de ez olyan szavazatvesztéssel jár, hogy elveszítik annak lehetőségét is, hogy kormányra kerülve, érdemben alakítsák a társadalmat, és könnyen hitbuzgalmi kongregációvá válnak. A másik – amit Nyugat-Európában látnak-, hogy a szavazatgyűjtés érdekében feladnak témákat, és egyre több engedményt tesznek. A végén azonban ott a kérdés, hogy akkor milyen alapon hívják magukat keresztény pártnak – jegyezte meg.
Semjén Zsolt azt mondta: nem akar olyan kereszténydemokráciát, amelyik feladja a kereszténydemokrata tanítást, de nem akar egy hitbuzgalmi egyesületet sem vezetni. A többség és az igazság problémájának a megoldása a Fidesz és a KDNP szövetsége – rögzítette, kiemelve: ahol a KDNP egy világnézeti párt, amelyik biztosítja a szellemi hátországot, a Fidesz pedig egy „kereszténydemokrata ihletettségű”, nagy gyűjtőpárt, amelyik biztosítja, hogy a szavazatok is meglegyenek a kormányzáshoz. Rámutatott: a Fidesz-KDNP szövetsége nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió történetének is a legsikeresebb politikai konstrukciója, 2006 óta abszolút többség felett vannak.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese az egyházhoz való viszonyt elemezve rámutatott: az egyház társadalmi tanítása nem azonos egyetlen párt politikai programjával sem, de nem is független attól. „Mi tudatosan igyekszünk közel állni az egyház társadalmi tanításához”- fogalmazott. Azt mondta, nem azt várják, hogy az egyház álljon közel hozzájuk, hanem ők vállalják, hogy az egyház társadalmi tanítását próbálják képviselni a politika realitásai és hullámverései között.
Dokumentumfilm készült a 75 éves Kereszténydemokrata Néppárt történetéről
A kormányfőhelyettes előadását követően került sor a 75 éves magyar kereszténydemokráciáról szóló dokumentumfilm ősbemutatójára. Az alkotás – a nyilvánosság előtt eddig nem publikált – korabeli híradórészletekkel, fényképekkel és hangfelvételekkel, illetve napjainkban készült interjúkkal idézi fel a sorsfordító eseményeket a (Keresztény) Demokrata Néppárt megalapításától a Kereszténydemokrata Néppárt meghatározó kormányzati szerepéig.
A film az egykori képviselők személyes visszaemlékezésein keresztül mutatja be a párt barna- és vörös diktatúra ellen folytatott huszadik századi politikai küzdelmét. A parlamentben és a közéletben végzett nemzetszolgálat, a börtönökben elszenvedett megpróbáltatások és az emigráció keserű évtizedeiben való kitartás végül egy meghatározó szerepvállalásig vezetett a kereszténydemokrata kormányzati munkában.
A teljes film minden érdeklődő számárára elérhető a KDNP YouTube-csatornáján, illetve itt is megnézhető:
A film bemutatója után Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a KDNP Országos Választmányának elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Latorcai János arról beszélt, hogy az emberi életet nem lehet csak a piacgazdasági tevékenységekben való részvételre redukálni. A gazdaság és a társadalom szorosan összefüggnek egymással, de soha nem engedhető meg, hogy a gazdaság öncélúvá váljon – rögzítette.
Hozzátette: a kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitikának biztosítani kell a gazdaság működőképességét, a fenntartható növekedést, szabályozni kell a gazdasági tevékenységet, mindezt úgy, hogy az egyházak tanításában megfogalmazott társadalmi igazságosságra és a szolidaritásra épülő politika a lehető legteljesebben megvalósuljon. Rámutatott: kereszténydemokrata felfogás szerint a gazdaságpolitika alapjának a családot kell tekinteni.
A rendezvényen felszólalt Surján László is, aki a rendszerváltást követően kormányra került KDNP elnökeként népjóléti miniszter volt Antall József kormányában, később az Európai Parlament alelnökeként küzdött a kereszténydemokrata célok megvalósításáért.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke arról beszélt: meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától, mert a politikai kereszténység „voltaképpen bűn”, keresztény jelszavakkal leöntött álságos politikát jelent, amelyet mélyen elutasítanak.
„Legyünk büszkék, hogy a kereszténydemokrata szó benne van a pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és a viselkedjünk ennek megfelelően” – figyelmeztetett.
(Forrás: kdnp.hu)
