Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka.
A virágvasárnapi, országszerte tartandó miséken kívül a programok közül kiemelkedik még a családok keresztútja Székesfehérváron, Spányi Antal megyéspüspök részvételével. A menet a maroshegyi plébánia mellől indul, és a sóstói tanösvényen halad. A stációkat gyermekszereplők elevenítik meg, az elmélkedéseket a stációknál a családok tartják. A zenés imádságokat a Filótea együttes fiataljai éneklik.
Virágvasárnap szamárháton vonul a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely templomához az ottani ferences rendház főnöke, Kálmán Peregrin. Ezen a napon reggel a misét énekes passió kíséri, majd barkaszentelés és körmenetes, úgynevezett stációs liturgia következik.
Szintén virágvasárnap mond misét Márfi Gyula veszprémi érsek a Komárom-Esztergom megyei Súron, ahol ünnepélyesen átadják a felújított római katolikus templomot.
Huszonöt éve a virágvasárnap egyben az ifjúság világnapja is a katolikus egyházban. II. János Pál pápa huszonöt évvel ezelőtt jelölte ki az ifjúság világnapjának a nagyhét kezdetét jelentő vasárnapot. Abban az évben, amikor nincs ifjúsági világtalálkozó, a világnapot az egyes egyházmegyékben, így hazánkban is több helyen megünneplik.
XVI. Benedek pápa üzenetben fordult a világ fiataljaihoz. Az üzenet ezen a linken olvasható.
A világnap alkalmából a Szombathelyi Egyházmegye ifjúsági találkozót rendez a virágvasárnapot megelőző szombaton Zalalövőn. Az egész napos találkozó keretében Bíró László tábori püspök tart előadást. Ternyák Csaba érsek pedig az egri bazilikában mutat be ifjúsági misét virágvasárnap 10 órakor.
Virágvasárnap ünnepéhez kapcsolódóan vásár, interaktív mesejátszóház, kézműves-foglalkozások és a húsvét jelképeiről szóló szakmai előadás várja az érdeklődőket vasárnap a Néprajzi Múzeumban Budapesten. Itt felelevenítik azt az evangéliumi történetet, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe.
Jézus a Biblia tanúsága szerint a zsidó pészah ünnepe előtt néhány nappal vonult be Jeruzsálembe. Három evangéliumban is szerepel, hogy a zarándokok egybegyűltek megérkezésekor, mert azt hitték, megkezdődött a messiási korszak, amely megszabadítja őket a római elnyomástól.
Jézus azonban nem koronáztatta meg magát, nem szított lázadást a római császársággal szemben. Az ünnepélyes bevonulás után a zsidóság vezetői nem vállalták a nyílt fellépést Jézussal szemben, néhány napra rá viszont elfogták és elítélték. Ezekből az eseményekből eredeztethető a kereszténység húsvéti ünnepköre.
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelyen a hívek által hozott barkákat a pap megáldja.
Virágvasárnap Jézus szenvedéstörténete, a passió hangzik fel dramatizálva az evangéliumból. Az egyház ezzel a liturgikus elemmel is azt jelzi, hogy a dicsőséges bevonulás csak a kezdete volt Jézus szenvedésének és halálának, amelyre a megváltáshoz elengedhetetlenül szükség volt.
(Forrás: kdnp.hu)
