Hogy itt megmaradhassunk, elődeink nagy árat fizettek; nekünk, kései utódoknak ezt mindig szem előtt kell tartanunk. Ezt Semjén Zsolt mondta hétfőn, amikor a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában megnyitotta A nemzet emlékezete című kiállítást.
A magyar történelem mérföldköveit tizennégy fontos dokumentumon át bemutató, keddtől látogatható tárlatról a miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Magyar Nemzeti Levéltár a digitális technika legkorszerűbb eszközeinek felhasználásával valósította meg a kiállítást.
“A tizennégy nagy jelentőségű irat Magyarország ezeréves történelmét villantja fel, az 1109-es veszprémvölgyi apácakolostor görög nyelvű kiváltságlevelével kezdődik és az Antall-kormány 1990. május 23-i alakuló ülésének jegyzőkönyvével zárul. Közte pedig az ország történelme vagy keresztútja, élve a tizennégyes számhoz társuló jelentéssel” – fejtette ki Semjén Zsolt.
II. András Aranybullája (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A tárlókban sorakozik mások mellett az 1222-ben kiadott Aranybulla, az 1723-ban született Pragmatica Sanctio, az 1848 áprilisi törvények, de ott van Mohács (Brodarics István szerémi püspök 1527-ben írt levele I. Ferdinánd királyhoz), Trianon (az 1921. évi XXXII.törvénycikk), a magyar-szovjet jóvátételi egyezmény 1945-ból és az 1956-os elbukott szabadságharc tragikus következménye, a szovjet csapatok magyarországi tartózkodását jogilag rendező egyezmény.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója kitért arra, hogy a templombelsőhöz hasonló kiállítótér apszisában a Szent Korona háromdimenziós technikával megjelenített képe lebeg. A magyar találmánynak köszönhetően a hologram segítségével szinte kézbe lehet venni a koronát.
“A Magyar Nemzeti Levéltár háromszáz kilométer iratanyagot őriz, ebből a hatalmas halmazból kellett kiragadnunk a nemzet története szempontjából legfontosabb dokumentumokat, úgy, hogy ha ide bejön egy magyar ember, büszkeséggel töltse el” – mondta Szabó Csaba. Megjegyezte, hogy a tárlat a tervek szerint helyet kaphat a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott dubaji világkiállítás magyar pavilonjában.
Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója szerint a kiállítás azt is szolgálja, hogy lélekben próbáljunk felnőni Szent István örökségéhez, hagyatékához és ne engedjünk se az alkotmányosságból, sem a belső és külső szuverenitásból.
A kiállításon látható dokumentumokhoz magyar és angol nyelvű leírás, kisfilm és fotók kapcsolódnak a virtuálisan lapozható tárlókban. A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című tálat kurátora O. Kovács József és Paukovics Gergő, a tárlat összeállításánál az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyagait is felhasználták.
(Forrás: MTI)
