Online ünnepi műsorban adta át a közmédia legrangosabb díjait Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója és Dobos Menyhért, a díjakat alapító Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója – közölte az MTVA Sajtóosztálya szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a díjátadót Szadai Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsának tagja nyitotta meg rövid köszöntő beszédével.
A Duna-díjat a Kormorán zenekar kapta, a tagokat Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes méltatta a műsorban.
Az együttes majdnem 45 éves fennállása alatt nagyban hozzájárult a magyar zenei kultúra sokszínűségéhez azzal, hogy a népzenei elemeket ötvözi a nemzetközi rockzene stílusjegyeivel. Emellett sokat tesz a nemzeti összetartozásért, hiszen dalai határon átívelők, generációkat kötnek össze, hidat képeznek múlt és jelen közt – ez a közmédiának is a küldetése – írták.
Hozzátették: a díjat ennek a közösségteremtő tevékenységnek az elismerésére hozták létre 1992-ben. A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója, majd Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke vehette át.
Sára Sándor tavalyi halálát követően, munkássága előtt tisztelegve az egykori Csoóri Sándor-díjat Sára-Csoóri Életműdíjra nevezték át. Ezt idén posztumusz ítélte oda a kuratórium Chrudinák Alajosnak, a Magyar Televízió legendás közel-keleti tudósítójának, a Magyar Televízió külpolitikai műsorai egykori vezetőjének, főszerkesztőjének. Az adásban Dobos Menyhért emlékezett meg a televíziós szakemberről, aki példaképként állhat a szakma tagjai előtt – ismertették.
A tájékoztatás szerint a szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért járó Karinthy-gyűrűt Scherer Péter Jászai Mari-díjas színésznek ítélték oda.
A sportújságírók díját, a Knézy Jenő-díjat – amely a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének állít emléket – Vass István Zoltán MOB-médiadíjas sportriporter vehette át.
Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat Grétsy László, a nyelvművelés kiemelkedő alakja, az Álljunk meg egy szóra! egykori műsorvezetője kapta, akit a díjátadón Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára méltatott. A díjjal a Széchenyi-díjas történésznek, a Duna Televízió alapító kurátorának emléke előtt tisztelegnek – fűzték hozzá.
Wacha Imre-díjban részesült Ulbrichné Vadász Ágnes, a Magyar Rádió volt bemondója, a Montágh Testület elnöke. A szép és helyes magyar nyelvhasználatért járó elismerés a több mint 50 évig rádiós és televíziós munkatársakat oktató beszédtanárnak állít emléket.
A Dohnányi Ernő-díj kitüntetettje Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas magyar zongoraművész, karmester, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatója. A díjat a korábbi Magyar Rádió egykori zenei igazgatója, a Zeneakadémia hajdani főigazgatója, a Kossuth-díjjal kitüntetett zeneszerző, karmester, zongoraművész emlékére alapították.
A magyar nemzeti hírügynökség alapítójának, az MTI kiemelkedő szerkesztőjének és parlamenti tudósítójának emléket állító Egyesy Géza-díjat Sárközy Júlia, az MTVA római tudósítója és M. Bíró Liza, az MTVA észak-magyarországi tudósítója kapta.
Herczeg Ferenc-díjjal tüntették ki Győri Béla újságírót, a Krónika volt rovatvezetőjét, a Vasárnapi újság egykori főszerkesztőjét. Az elismeréssel a kiváló magyar író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg az alapító – olvasható a közleményben.
Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt köszöntőjét.
“Nincs nehéz dolga a laudálónak a Duna-díj mai, ünnepélyes átadásán, hiszen ennek a díjnak az ethosza, lényege és célja teljesen egybeesik a díjazott ethoszával, lényegével és céljával.
Tisztelt Hölgyeim és Uram, Tisztelt Díjazott Művészek!
A Duna-díj különleges díj. Nem kizárólag szakmai, nem tudományos, és nem is tisztán csak művészeti elismerés, hanem több annál, ezért egyedi. A Duna Televízió kuratóriuma olyan szervezeteknek és közéleti embereknek ítéli oda, akik sokat tettek a magyarságért. Az se zavarjon minket, ha egyesek gúnyolódnak – hallottunk már ilyet –, hogy magyarok magyarokat tüntetnek ki a magyarságukért. Lehet, hogy egy angol vagy egy német ezt nem egészen érti, de mi, magyarok, különösen Trianon centenáriumának évében nagyon is értjük.
Tisztelt Hölgyeim és Uram, Tisztelt Díjazott Művészek!
Azt hiszem, mégiscsak ellent kell mondanom magamnak, mert nehéz dolga van a laudálónak, ha a Kormorán együttesről akar beszélni. A szakma szeret kategóriákban gondolkodni. Mi is hát a Kormorán? Rock-, beat-zenekar? Folk-, népzenét, etno-rockot játszó együttes? Egyik sem, vagy inkább mindegyik. Zenéjükben fellelhetők az említett műfajok jellegzetes stílusjegyei anélkül, hogy elnyomnák egymást. Egyedi módon ötvözik a Kárpát-medence népzenéjének motívumait és a rockzenét. A hangszerek között az akusztikus népi és a rockzene elektronikus hangszerei is megtalálhatóak. Ez adja dalaik különös hangzásvilágát.
A Kormorán együttes hivatalosan 1976-ban alakult, alapítója, és – szinte kimondani is sok – négy és fél évtized után is lelke, motorja Koltay Gergely.
Az évtizedek alatt persze sok zenész megfordult a Kormoránban, több mint harminc művész mondhatja el magáról, hogy tagja volt az együttesnek. A személyi változások a legkisebb zökkenő nélkül zajlottak, amelynek legfőbb oka a zenekar alapítójának rendíthetetlen küldetése. A Kormorán ma is az, ami volt, ugyanaz az egyedi hang jellemzi a kezdetektől fogva.
A mai együttes névsora a magyar-magyar összetartás eszméjének megélése a mindennapokban, hiszen hárman a tagok közül a történelmi Magyarországról jöttek: Vadkerti Imre gitáros-énekes a Felvidékről, Fehér Nóra énekes a Vajdaságból, Gáspár Álmos hegedűs pedig Erdélyből. A további tagok: Szűts István billentyűs hangszerek, Karácson Zsolt dob, Zsoldos Tamás basszusgitár, Szekeres Zoltán gitárok, valamint Koltay Sólyom és Koltay Gergely.
Egy ilyen hosszú és sikeres zenekari pályafutás eredményeit lehetetlen felsorolni. Fennállásuk óta több mint száznegyven albumot publikáltak Magyarországon és külföldön. Nagy sikerrel mutatták be rockoperáikat (A költő visszatért, A Megfeszítettet, a Honfoglalást) Magyarországon, Felvidéken, Erdélyben és Ausztráliában. Számos énekesnek, előadónak készítettek albumokat, többek között Deák Bill Gyulának és Varga Miklósnak. Verslemezeik közül kiemelkedik a Betlehemi királyok, mely több mint másfélmillió példányban kelt el.
Koltay Gergely több filmhez is készített zenét (a Julianushoz, a Honfoglaláshoz, a Sacra Coronához), s a Kell még egy szó hatalmas sikerét mi sem mutatja jobban, minthogy több százan dolgozták fel.
Minden zenekar életében a legfontosabb a találkozás a közönséggel, azaz a koncertek. Ennyi évtized alatt a Kormorán számtalan turnén vett részt itthon és külföldön egyaránt. Jártak Venezuelában, Kubában, Hollandiában, Németországban, Belgiumban, Dániában, Franciaországban. Ám ezeknél a turnéknál is fontosabb számukra a magyar közönséggel való találkozás. A zenekar koncertezett a mai Magyarországon kívül a Felvidéken, Erdélyben, Vajdaságban és a Kárpátalján is.
Mert a Kormoránnál egy koncert nem csupán zenei és lelki élmény, hanem küldetésteljesítés is, amivel tisztában vannak – hiszen ezért csinálják.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Művészt és előadót, alkotót és zenekart alig érhet nagyobb kitüntetés, mint az, amikor egyetlen sor után hallja a közönség énekét. Ha azt mondom: „Kell még egy szó”, máris folytatná a közönség: „mielőtt mennél”.
És bárhol kimondjuk magyarok előtt a refrént, hogy „Szállj, szállj sólyomszárnyán”, azonnal folytatják: „Három hegyen túl!”
A Kormorán rajongói ilyenkor már nemcsak énekelnek. Ez az ének katarzis. Azért katarzis, mert magyar hitvallás! Zeneileg nagyszerű, szövegében felemelő, előadásában tökéletes. Benne van az ezeréves nemzet büszkesége, benne a turul szárnyalása, az elrabolt hegyek fájdalma, és benne van a lényeg: az azért is megmaradás hitvallása.”
(Forrás: MTI)
