A testület 18 igen és két nem szavazattal hagyta jóvá kinevezését, a nem szavazat a szocialistáktól érkezett.
Semjén Zsolt a meghallgatásán elmondta, a magyar állam alapvető küldetése, hogy a világon bárhol éljenek magyarok, a megmaradásukat biztosítsa. Ennek fundamentumait tették le az állampolgárságról és a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel.
A leendő miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet összehívása még a nyáron. A MÁÉRT-re szükség van, ez egy olyan intézményes forma, amelyik kiválóan működött – mondta.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke kiemelte: az a helyes, ha a MÁÉRT ismét működni fog, ugyanakkor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is fenn kívánják tartani. A kettő nem áll egymással szemben, más típusú küldetésük van, erősítik egymást – mutatott rá.
Szólt arról is, hogy önálló államtitkárság foglalkozik majd a határon túli magyarságot érintő kérdésekkel, amelyet Répás Zsuzsa vezet majd. Arra törekednek, hogy élő kapocs legyen az anyaország intézményrendszere és a határon túli magyarság között. Az államtitkárságnak többnek kell lennie, mint a határon túli magyar szervezetek kifizetőhelye, arra törekednek, hogy a helyi szervezeteket, közösségeket közvetlenül is támogassák – fogalmazott.
Kijelentette: a Szülőföld Alapot meg kell tartani és meg kell erősíteni, ide kell összevonni a határon túli magyarságot illető támogatásokat. Abba a vitába azonban nem kívánt belemenni, hogy az elnevezése mi legyen. Személyes véleménye az, ha már névváltoztatásról van szó, akkor Eszterházy János felvidéki politikusról kellene elnevezni.
Semjén Zsolt szólt arról is, hogy szeretnének egy adott ország népszámlálásánál a magyar identitást segítő kampányt folytatni, s szükségesnek tartotta a határon túli magyarok számára nemzeti jogvédő iroda létrehozását is. Utóbbi kapcsán kiemelte: a határon túli magyarság védelme sokszor gyenge, és biztonságérzetüket növeli, ha tudják, az anyaország mögöttük áll. Az iroda a világ felé jelezné, ha magyarokat a világon bárhol bántanak, és konkrét jogi segítséget is nyújtana a hozzá fordulóknak. Hangsúlyozta: a határon túli magyar pártokat, szervezeteket támogatják autonómiatörekvéseikben.
A leendő miniszterelnök-helyettestől fideszes politikusok többek között azt kérdezték, mit kíván tenni határon túli magyar felsőoktatás támogatása területén, hogyan képzeli az együttműködést a külügyi tárcával, a szórványmagyarság számára milyen programokat terveznek.
A jobbikos Szávay István üdvözölte a jogvédő iroda tervét.
Semjén Zsolt válaszában kiemelte: fontos célnak tekinti a határon túli stratégiai intézmények stabil támogatását. A nyugati magyarságot érintő kérdésekkel külön kapcsolattartó foglalkozik majd, s a szórványmagyarság számára testre szabott támogatást kíván biztosítani. Példaként említette iskolabuszok biztosítását, s egyetértett azzal, hogy kiemelt szerepet kapjanak a testvérvárosi kapcsolatok.
A kereszténydemokraták első embere azt mondta, küldetésének tekinti, hogy minden magyar iskolás, még az általános iskola befejezése előtt huzamosabb időt határon túl töltsön iskolai kirándulás keretében, s arra fognak törekedni, hogy a határon túli magyarok is jöhessenek minél nagyobb számban Magyarországra.
Arra a felvetésre, hogy a külügyi tárcával hogyan képzeli az együttműködést azt mondta, a nemzetpolitika szélesebb területen ível át, társadalmi jellegű. Az a helyes, ha a külügy a diplomáciai képviseletet látja el. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek, ha a határon túli magyarok hivatala a külügynél van.
(Forrás: MTI)
