– Orbán Viktor forradalomról és rendszerváltásról beszél. Ennek alapja egy teljesen új Alkotmány lehet. Mikor fogadhatja el ezt az Országgyűlés?
– Nyilvánvaló, hogy ennek a kormánynak és kormánytöbbségnek rendeznie kell az Alkotmány kérdését. Nem múlhat el úgy ez a ciklus, hogy 2014-ben Magyarország Alkotmánya úgy kezdődjön, hogy az még az 1949. évi alaptörvény. Jelenleg az Alkotmány szövegében benne van, hogy ideiglenes, tehát magán viseli az elmúlt időszak paktumjellegét, toldozott-foltozottságát. Ez a kétharmados többség számára nem vállalható. Nem állítom, hogy ez az alaptörvény nem jogállami alkotmány. Ugyanakkor semmiképp sem fejezi ki a magyar nemzet történetiségét, szellemi örökségét. Ezért tehát a preambulumában a történelmünket és hagyományainkat világossá kell tennünk. Simicskó István KDNP-s képviselőtársammal korábban már benyújtottunk egy alkotmánymódosítást, amelyet a lengyel alkotmány preambulumának mintájára fogalmaztunk meg.
– Az ellenzék túl gyorsnak találja a Fidesz-KDNP törvénykezési iramát. Miért sietnek ennyire?
– Mert a választók a gyors, hatékony döntésekre adtak felhatalmazást. Az ellenzéket leginkább az idegesíti, hogy beváltjuk azokat az ígéreteinket, amelyeket a választóknak tettünk az elmúlt időszakban. Az előző ciklusban az MSZP több mint hetvenszer utasította el a kisebb parlament kialakítását célzó indítványunkat. Most erre már nincs lehetősége.
– Az ellenzék azt is kifogásolja, hogy a parlament megalakulása után önök már rögtön az Alkotmányt módosították.
– Ezzel garanciát vállaltunk, hogy a kisebb parlament nem ígéret, hanem valóság. Most, a ciklus elején rögzítettük a legfeljebb kétszáz fős parlamentet az Alkotmányban. Az MSZP valójában sohasem akarta csökkenteni a parlamenti képviselők számát. Emlékezzünk csak, csupán bizottságokat alakítgattak arra, mit is kellene tenni. Ezek a testületek sok éven át vitatkozgattak, aztán semmi sem történt, maradt a 386 fős parlament. Ennek vége.
– Azért a kétharmados többségükkel önöknek most könnyebb dolguk van, nem?
– Attól még, hogy nem volt ekkora többségük, támogathatták volna az erre vonatkozó törvényjavaslatot. De valójában eszük ágában sem volt a létszámon változtatni.
– Az új struktúrában hogyan oszlanak meg a listás és egyéni mandátumok?
– Ez még tárgyalás kérdése, a legszélesebb egyetértésre törekszünk.
– De azért azt előre látják, hogy marad-e a mostani vegyes rendszerű választási szisztéma?
– Szerintem a rendszer alapvetően bevált. Nincs okunk arra, hogy áttérjünk a tisztán egyéni brit vagy a tisztán listás holland rendszerre. A választójogi rendszer alapjait tehát meg kell őrizni. Mivel kevesebb országgyűlési képviselő lesz, nincs szükség a 176 egyéni választókerületre sem. Bizonyosan választókerületi összevonásokat rögzítünk majd. Egyébként – függetlenül a mostani módosítástól – ehhez a rendszerhez mindenképp hozzá kell nyúlnunk, hiszen az elmúlt húsz évben a választókerületek lakosságszáma jelentősen megváltozott. Így a szavazategyenlőség elve is felborult. Az Alkotmánybíróság ezzel az aránytalansággal kapcsolatos határozata is döntésre sarkallja a törvényhozót. Ennek is meg fogunk felelni.
– Ha már a választásnál tartunk: a kettős állampolgárság megadása után választójogot kaphatnak a határon túli magyarok?
– A kettős állampolgársággal kapcsolatban az állampolgársági törvényt kellett módosítani. Egyéni kérelemre gyorsított eljárással biztosítjuk az állampolgárságot minden magyarnak. A román rendszert vettük alapul, ha nekik szabad, nekünk is szabad. A választójogi törvényben kell az ön által feltett kérdést rendezni.
– Erre mikor lehet számítani?
– Az új választójogi törvény tárgyalásakor térünk erre vissza, hiszen ez szabályozza a kérdést. A világban egyébként számtalan modell létezik a határon túli nemzettársak szavazójoga kapcsán, elég csak a szerb, a horvát, a román példát említenem. Ténykérdés: aki megkapja a magyar állampolgárságot, és van magyarországi lakcímkártyája, az természetesen szavazhat. Megjegyzem, ez most is így van.
– Az MSZP szerint a „külföldi magyaroknak”, akik nem itt fizetnek adót, nem is lehet beleszólásuk a hazai belpolitikába, ne is lehessenek teljes jogú állampolgárok.
– Az ellenzék állításaiban súlyos logikai hiba van. Ők azt mondják, ha valaki nem Magyarországon adózik, az ne lehessen magyar állampolgár. Egy ismerősöm például öt éve Nyugat-Európában dolgozik, nem nálunk fizet adót, bár van Magyarországon lakása. Az ő esetében korlátozni kellene az állampolgári jogait? Ez képtelenség. Nincs első és másodosztályú magyar állampolgár, egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal.
„Ezért a napért érdemes volt képviselőnek lenni”
Sohasem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek. Óriási eredmény, hogy több mint kilencvenhét százalékos többséggel fogadta el az Országgyűlés a jogszabályt – jelentette ki tegnap Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvénymódosítás kapcsán. Kitért arra, nemmel szavazott az előterjesztésre az MSZP-s Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor, míg Kovács László szánalmasan elsunnyogta a szavazást. Hangsúlyozta, az óriási nemzeti többség bizonyítja, hogy a gyurcsányizmus valóban a történelem szemétdombjára került. Szerinte a mai napért érdemes volt képviselőnek lenni. Arról is beszélt, semmiféle etnikai vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a törvényben, amely semmilyen európai, nemzetközi fórumon nem támadható. Megjegyezte, hogy Szlovákia már elfogadott a magyar jogszabályhoz hasonló törvényt, így nem sérti a magyar érdekeket, ha a magyarországi szlovákok is élnek ezzel. Az állampolgárság megadása minden ország szuverén belügye. Semjén szerint példátlan etnikai diszkrimináció lenne, és sértené a szlovák alkotmányt is, ha Szlovákia a kettős állampolgárságú magyaroktól elvenné a szlovák állampolgárságot.
(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)