Hírek

A lendvai iroda megnyitásával a kör bezárult, a Nemzetgazdasági Minisztérium által egy éve indított folyamat eredményeképpen a magyar gazdaság a szomszédos országok minden magyarlakta régiójában képviselteti magát.

A miniszterelnök-helyettes ünnepélyes megnyitó beszédében hangsúlyozta Magyarország felelősségét a határain túl élő nemzetrészekért, és kiemelte, hogy ez a felelősség a magyar nyelv és kultúra megőrzése mellett a nemzeti közösségek gazdasági boldogulására is kiterjed.

∞

∞

Semjén Zsolt felidézte, hogy 1941-ben, amikor a Muravidék visszakerült Magyarországhoz, innen a magyar hatóságok Sárvár környékére internálták, “emberi jogaikban megsértették” azokat, akiket korábban a jugoszláv hatóságok telepítettek be az olaszok által elfoglalt területekről. “A jugoszláv bosszú az volt” a második világháború után, hogy pontosan ugyanannyi magyart – terhes anyákat, gyerekeket, idősebbeket – deportáltak Hrastovecbe, koncentrációs táborba, ahol sokan meghaltak közülük.

∞

Azért fontos egy ilyen típusú seregszemle, mert egyszerre jeleníti meg az egyetemes magyarságot, a magyar kultúrát és az egyes nemzetrészek sajátos értékeit, örökségét és kultúráját – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a rendezvény fővédnöke a szemléről tartott hétfői sajtótájékoztatón.

∞

Semjén Zsolt a választási regisztrációval kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy azt csak a magyarországi állampolgárok esetében semmisítette meg az Alkotmánybíróság. Ezért – mint mondta – a határon túli magyar állampolgárok esetében lesz regisztráció. Hozzátette: ezt megtehetik majd levélben, e-mailben vagy személyesen is, vagyis könnyű lesz a regisztráció.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: arra külön figyelnek, hogy azokban az országokban (Ukrajna, Szlovákia), ahol nem ismerik el a kettős állampolgárságot és ezért probléma lehet a regisztrációból, a hatóságoknak ne jusson a tudomására, hogy ki az, aki magyar állampolgár.

∞

Répás Zsuzsanna a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján, a 66 évvel ezelőtti történteket felidézve azt mondta: a békés egymás mellett élést elutasítva a keresztény tolerancia és az európai humanizmus útját hagyta el a kollektív bűnösség elvét meghirdető egykori csehszlovák vezetés.

Kitelepítés, kényszermunkára hurcolás, munkatáborok, vagyonelkobzás, a reménytelenség évei következtek – sorolta a helyettes államtitkár, hozzátéve: mindeközben a felvidéki magyarság szellemi vezetője, Esterházy János fogságban sínylődött.

∞

Semjén Zsolt hangsúlyozta: az autonómia fontos szerepet játszik abban, hogy a kisebbség megőrizze identitását, a többségi állam területi integritását biztosítsa és az adott kisebbség egy másik ország területén saját nemzeti karakterének megőrizze. Kiemelte, a magyarság soha nem követelt autonómia területén olyat, amire ne lenne példa az Európai Unióban. A miniszterelnök-helyettes megjegyezte a szórványmagyarságot megilleti a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig jár a területi autonómia.

∞

A most induló program mintájául a főváros V. kerületében megvalósított projekt szolgált, ahol „összekötötték” az idős embereket és az ápolásukat, ellátásukat segítőket – jelezte. Hozzátette: a kezdeményezés „fantasztikusan bevált”.

Semjén Zsolt utalt a köznevelési törvényben rögzített 50 óra közösségi munka elvégzéséről szóló passzusra, ami az érettségi feltétele lesz, és kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatottak körében számos szociális végzettségű van. Ezen kívül számítanak a programban az önkéntesek munkájára is.

∞

Rámutatott: a nemzetek és a kisebbségek jogai emberi jogok a közösség szintjén. Emberi jogok tekintetében ugyanakkor nincs alku, az nem a többségi nemzet kegyéből jár, hanem emberi mivoltunkból következik.

Semjén Zsolt kiemelte: a közösségi jogok az emberi jogok megvalósulása a közösség szintjén, és a nemzetiségek, kisebbségek jogai, valamint a perszonális emberi jogok nem állíthatók szembe egymással, és nem választhatók el egymástól.

A kormányfő helyettese kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az egyes magyar nemzetrészeket jellemző autonómia elképzelések nem a valóságtól elrugaszkodott törekvések. Mindegyikre van példa az unióban, “nem valamilyen soha nem látott-hallott dolgot szeretnénk” – mondta.

∞

Elnöki beszámolójában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarság drámai küzdelmet, „nemzeti újraélesztési” kísérletet folytat a jelenlegi ellenséges ukrán közegben. A legutóbbi ukrán parlamenti választásokon ez a kísérlet részben negatív eredményt hozott – tette hozzá. A legfontosabb feladat jelenleg az – folytatta –, hogy a kárpátaljai magyarság túlélje az évek óta tartó éles választási helyzetet. A politikus kiemelte: a KMKSZ ebben a helyzetben megállta a helyét, nem adta fel elveit, és nem állt be az ukrán hatalmat kiszolgáló szervezetek sorába, mint tette azt a “nemzetáruló” Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ). Emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ nem fog együttműködni az UMDSZ-szel.

∞