Hírek

∞

∞

Szentbeszédben a gyulafehérvári érsek hangsúlyozta: hitünket akkor is meg kell vallanunk, ha ez a korszellemmel ellenkezik. Hozzátette: a szentté avatásnak mindig lelkipásztori célzata van, mert „szükségünk van példaképekre”, akiknek az életpályája követhető.

Jakubinyi György rámutatott: a magyarságnak a honfoglalás és a megkeresztelkedés után saját eszményképekre volt szüksége, Géza nagyfejedelem pedig fiából, a későbbi I. István királyból „szentekkel szentet neveltetett”. Emlékeztetett arra, hogy a pápa koronát küldött Istvánnak, és megbízta az egyházszervezéssel. Az akkor alapított tíz egyházmegye azóta is létezik – tette hozzá.

∞

A megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatójukon Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a Magyarország és a Szentföld közötti kapcsolatok egyidősek a keresztény magyar állammal, hiszen Szent István a koronázása után zarándokházat hozott létre Jeruzsálemben.  

Felidézte azt is, hogy szimbolikus összeggel Magyarország elsőként járult hozzá a betlehemi Születés temploma felújításához, ami azt mutatja, hogy az ország nem feledi keresztény gyökereit és azt, hogy az örömhír honnan érkezett Magyarországra.  

∞

Semjén Zsolt ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a díjazottak az egyetemes magyarság megmaradását szolgálják, tevékenységük példaként szolgál. Munkájukat a magyarság mellett az egész emberiség érdekében végzik.

∞

Beszédében Semjén Zsolt kiemelte: Szent István számára a magyarság és a kereszténység természetes egységet alkotott, s politikai zsenialitása, hogy úgy vette fel a kereszténységet és ezáltal a legteljesebb európaiságot, hogy nem lettünk sem a Német-Római Császárság, sem Bizánc hűbérese. Amiként nem engedte a nemzeti szuverenitás feladását, ugyanúgy ellent mondott a Koppány-féle pogányságnak is.

∞

– Augusztus 20-nak 2012-ben mi az üzenete?
∞

Ünnepi köszöntőjében célként jelölte meg, hogy Magyarország ismét vadászati nagyhatalommá váljon. A miniszterelnök-helyettes hangoztatta: ennek jegyében bontották le az indokolatlan, bürokratikus terheket, amelyek az 1950-es évek végétől a magyar vadásztársadalmat sújtották. Az eddigi intézkedések közül kiemelte a fegyvertörvény módosítását és a hozzá kapcsolódó rendeletet, amely – mint rámutatott – „végre véget vet a vadászok évtizedes vegzálásának”.  

Semjén Zsolt fontos feladatként jelölte meg az új vadászati törvény megalkotását. Hozzátette: a törvényjavaslatot az erdészetekkel, a gazdákkal, a természetvédőkkel történő egyeztetés után nyújtják majd be az Országgyűlésnek.  

∞

A helyettes államtitkár reméli, hogy a kampány során a romániai pártok nem veszik elő a magyar kártyát, mert az mind Magyarország, mind Románia, mind az erdélyi–partiumi magyarság számára káros lenne.

∞

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a különböző élethelyzetből érkező fiatalok azt is megtapasztalhatják, ki hogyan éli meg magyarságát, identitását. Együtt vannak a Kárpát-medence különböző régióiból érkezők a diaszpórában élő fiatalokkal, utóbbiak közül sokan harmad-, negyedgenerációs magyarok, akiknek sok esetben már a magyar nyelvtudása is gyenge. Ugyanakkor próbál mindenki magyarul megszólalni – mutatott rá.

Hozzátette: a nyár a fesztiválok, a táborok ideje, és ezeken a rendezvényeken olyan barátságok, személyes kapcsolatok születnek, amelyek később – az interneten keresztül is – folytatódnak.

∞