Berényi József, az MKP elnöke már január 3-án kezdeményezte a magyar honosítási eljárás megkezdését – saját szavai szerint egy magyar párt elnökeként ezt kötelességének érezte. „A magyar parlament megadta a lehetőséget, hogy felvegyem a magyar állampolgárságot, egyben a szlovák kormányzat a kormányprogramba foglalta, hogy változtatnak az itteni ellentörvényen. Tehát a lehetőség nyitva áll, hogy megőrizzem a szlovákot és felvegyem a magyar állampolgárságot, ezért döntöttem a kérelem leadása mellett” – nyilatkozta az MKP elnöke a Duna Televíziónak. A politikus hozzátette: kizárólag érzelmi szempontból fontos számára a magyar állampolgárság megszerzése, hiszen Szlovákia nemcsak az EU-nak, hanem a schengeni övezetnek is tagja, így a második állampolgárságból gyakorlati előnye nem származik.
Berényi megjegyezte: lépése egyéni döntés volt, és mindenkinek saját felelőssége eldönteni, hogyan cselekszik, amíg életben van a szlovák ellentörvény. Utóbbi jogszabályt még a Fico-kormány idején fogadták el, és ennek értelmében elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másik államét felveszi. A jelenlegi szlovák kormányzat tervbe vette e jogszabály megváltoztatását, ami vélhetően enyhítést jelent, ám a módosítás elfogadásáig biztosan semmi nem jelenthető ki.
Bugár nem lesz magyar állampolgár
Bugár Béla, a kormánykoalícióban is részt vevő szlovákiai Híd párt elnöke viszont másként viszonyul a magyar állam által felkínált honosítás lehetőségéhez. A Hattól nyolcig összeállításában nyilatkozva kijelentette: nem lesz attól „nagyobb magyar”, hogy a kezében tarthatna egy papírt, amely az ő magyar állampolgárságát igazolná. Solymos László, a párt alelnöke is úgy nyilatkozott: nem valószínű, hogy igényelné a magyar állampolgárságot. „Nem hiszem, hogy nekem ahhoz kell a magyar állampolgárság, hogy tudjam, melyik nemzethez tartozom” – szögezte le a politikus.
A parlamenti párt vezetői ugyanakkor biztosak abban, hogy még tavasszal módosítja az állampolgársági törvényt a parlament, tehát senkinek nem kell félnie attól, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát, ha felveszi a magyart is – hangzott el a Hattól nyolcig összeállításában. Kiderült az is: a szlovák belügyminisztérium nem vizsgálja, hogy a szlovák állampolgárok közül felveszi-e bárki egy másik ország állampolgárságát.
„Mi ezt ellenőrizni nem tudjuk”
Grendel Gábor, a szlovák belügyi tárca szóvivője a Duna Televíziónak megerősítette: nincs módjuk azt vizsgálni, hogy melyik állampolgáruk milyen más állampolgárságot vett fel. A törvény ugyanakkor bejelentési kötelezettséget ír elő a szlovák állampolgároknak arra az esetre, ha másik állampolgárságot szereznek; a bejelentés elmulasztása több mint háromezer eurós bírságot vonhat maga után. „A helyzet azonban az, hogy ha ez az állampolgár nem jelenti be nekünk, hogy fölvett egy másik állampolgárságot, mi ezt ellenőrizni nem tudjuk” – nyilatkozta a szóvivő a Hattól nyolcig összeállításában.
A pozsonyi magyar konzulátuson mindaddig nem is számítanak nagyobb érdeklődésre, míg életben van a Fico-kormány által elfogadott ellentörvény. Farkas Géza konzul a politikai okok mellett a konzulátus földrajzi helyzetével is magyarázta a viszonylag csekély érdeklődést, mondván: az távol esik a magyarok által tömbben lakott területektől. Sokkal többen érdeklődtek viszont Komáromban, az anyakönyvi hivatalban, ahol szintén kezdeményezhető az egyszerűsített honosítás – mivel azonban a többség számára még nem teljesen világos az ügymenet, zömmel egyelőre csak érdeklődnek a magyar állampolgárság feltételeiről.
(Forrás: dunatv.hu)
